Kínai kollégájával, Vang Jivel (Wang Yi) találkozott vasárnap Rómában a G20 csúcstalálkozón Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki óva intette a kínai felet az egyoldalú lépésektől, amelyek növelik a feszültséget a Tajvani-szorosban – közölte egy amerikai külügyi illetékes.
A találkozót őszintének, konstruktívnak és hasznosnak nevezte a nyilatkozó, mondván, Blinken nyilvánvalóvá tette az Egyesült Államok aggodalmait és hangsúlyozta, hogy
Washington ellenzi a status quo minden egyoldalú megváltoztatást Peking által.
Közölte a kínai féllel, hogy az Egyesült Államok felelősségteljesen akar egy erős versenyszellemű viszonyt folytatni a világ két legnagyobb gazdasága között. Egyik célja, hogy nyílt kommunikációt folytasson Kínával és létrehozzanak egy virtuális találkozót még ebben az évben Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök között.
Blinken közölte, hogy Peking minapi lépései növelték a feszültséget Tajvannal kapcsolatban, és megerősítette, hogy
az Egyesült Államok folytatni akarja az egy Kína politikáját, amely elismeri ugyan Pekinget, de lehetőséget teremt informális kapcsolatokra és védelmi viszonyra Tajpejjel.
Október elején a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe, naponta megdöntve az egyszerre a sziget légvédelmi zónájába repülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-jére eső évfordulójával.
Peking a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott összejátszásának tulajdonította.
Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált az után, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást gyakorol Tajvanra, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.