Draghi és Merkel szerint sikeresen zárult a G20-csúcstalálkozó

A pandémia és a klímaváltozás tudatosította a globális kihívások megoldásának sürgősségét.

Rma, 2021. oktber 31. Mario Draghi olasz miniszterelnk sajttjkoztatt tart a 19 legnagyobb fejlett s feltrekv gazdasgot, valamint az Eurpai Unit tmrt csoport ktnapos rmai cscstallkozjnak msodik napjn, 2021. oktber 31-n. MTI/AP/Andrew Medichini Fotó: Andrew Medichini

Tartalmas fordulópontnak nevezte a római G20-csúcstalálkozó záródokumentumát a házigazda Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a pandémia és a klímaváltozás tudatosította a globális kihívások megoldásának sürgősségét.

Mario Draghi sikeresnek értékelte a világ tizenkilenc legfejlettebb országa és az EU állam- és kormányfőinek kétnapos találkozóját. Megjegyezte, hogy egyáltalán nem volt könnyű megállapodásra jutni.

Sajtóforrások szerint a delegációk az utolsó percekig dolgoztak a húszoldalas zárónyilatkozat végleges formáján.

A római kormányfő eredménynek nevezte, hogy a csúcs elfogadta azt a tudományos megállapítást, miszerint az évszázad feléig 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést, és hangsúlyozta a szénsemlegesség melletti elkötelezettséget. Elemzők figyelmeztettek arra, hogy annak pontos dátuma kimaradt a zárónyilatkozatból, de

Mario Draghi kiemelte, hogy az évszázad közepére való általános utalás konkrétabb bármilyen korábbi dokumentumban szereplő időpontnál.

Hozzátette: a szén-dioxid-kibocsátás felszámolását 2050-re akarják elérni, de „nem hiszem, hogy ez sikerülni fog”. Kiemelte, hogy

a világ vezető országai évi százmilliárd dolláros támogatásról egyeztek meg, amivel a fejlődő országok klímapolitikáját segítik.

A miniszterelnök kifejtette, hogy Kína részéről nagyobb ellenállást várt, de Peking és Moszkva is elfogadta az 1,5 Celsius fokos határt. Hozzátette, hogy Kína gyártja a világ acéltermelésének majdnem felét szénenergia felhasználásával.

Mario Draghi a csúcstalálkozó eredményei között említette a globális minimumadó bevezetéséről szóló megállapodást. Sikernek tartotta az Egyesült Államok és az EU közötti acél- és alumíniumtermékek vámkötelessége enyhítéséről született megállapodást. A globális járványintézkedések között Mario Draghi kiemelte a Kereskedelmi Világszervezet és a Európai Bizottság között induló együttműködést a fejlődő országokban tervezett vakcinagyártásról.

Angela Merkel német kancellár is kedvező jelzésnek nevezte a glasgow-i klímacsúcs számára azt, hogy a G20-csoport vezetői egyetértettek abban, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra akarják korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A német kancellár továbbá a nemzetközi együttműködés egyik mérföldkövének nevezte a G20-csúcstalálkozón született megállapodást a globális minimumadóról.

Joe Biden amerikai elnök viszont csalódást keltőnek nevezte, hogy Kína és Oroszország „lényegében nem mutatta meg magát” a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében tett kötelezettségvállalások terén.

Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök nem utazott el személyesen a csúcstalálkozóra, csak videokonferencia keretében kapcsolódtak be tanácskozásába. A két vezető nem vesz részt a vasárnap kezdődő kéthetes glasgow-i klímacsúcson sem, országaikat magas rangú kormányzati tisztségviselők fogják képviselni.

Joe Biden római sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy jelentős előrelépéseket sikerült elérni a G20-csúcson a glasgow-i ENSZ-konferencia előtt, viszont mindenekelőtt látni kell azt, hogy „mi az, amit Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia nem tesz meg”.

Borítókép: Mario Draghi olasz miniszterelnök sajtótájékoztatót tart. Fotó: MTI/AP/Andrew Medichini