Ismét semmi kivetnivalót nem találtak az úzvölgyi magyarellenes eseményekben

A Moinesti városi ügyészség továbbra sem látja, hogy bűncselekmény történt volna 2019. június 6-án, amikor nacionalista románok több ezres csoportja erőszakkal behatolt az úzvölgyi katonatemetőbe, hogy ott felszentelje és megkoszorúzza a román hősöknek létrehozott parcellát.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2021. 10. 23. 11:03
null
Csíkszentmárton, 2019. április 30. Magyar katonai temetõ, a háttérben betonkeresztek Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében 2019. április 29-én. A Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a Székelyföld keleti határán fekvõ, elnéptelenedett Úzvölgye település magyar katonai temetõjében anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetõt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától - számolt be április 29-én a Székelyhon.ro portál. Az elõkészületek részeként 52 betonkeresztet és egy szintén betonból öntött, nagyméretû ortodox keresztet állítottak a temetõben, ahol május 17-én készülnek felavatni az elsõ és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét. MTI/Kátai Edit Fotó: Kátai Edit
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ügyészséget a Moinesti városi bíróság kötelezte tavaly decemberben arra, hogy folytassa a temetőfoglalás kivizsgálását, miután megsemmisítette az ügyet lezáró ügyészségi rendeletet. Akkor élénk sajtóvisszhangot és emberi jogi szervezetek tiltakozását váltotta ki, hogy a történteket kivizsgáló ügyész kizárólag román tanúkat hallgatott meg, és nem vélte például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált „kifele a magyarokkal az országból!” jelszót.

A megismételt vizsgálatot lezáró, hasonló tartalmú ügyészségi rendeletet az egyik feljelentő fél, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) sajtóirodája ismertette szombati közleményében. Az EMSZ összefoglalója szerint 

a vizsgálat során ezúttal is kizárólag román tanúkat hallgattak meg, akik azt vallották, hogy nem történt rendzavarás, noha ezt számos videófelvétel cáfolja.

 A román tanúk beszámolói szerint épp a jelenlévő magyar közösség képviselői viselkedtek úgy, hogy az erőszakos cselekedethez vezethetett volna, de szerencsére a románok nem válaszoltak a provokációra. Az ügyészség kitért arra, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat nem tett feljelentést a katonatemető kapujának megrongálása miatt, ezért ejtette a rongálásra vonatkozó vádat. Ugyanígy ejtette az ügyészség a testi sértésre vonatkozó vádakat is, arra hivatkozva, hogy ilyen feljelentés nem érkezett hozzájuk. 

Ejtették a garázdaság és közrend megzavarására vonatkozó vádakat is, mondván, csak hazafias dalok és a román himnusz hangzott el a helyszínen.

Az indoklás egy későbbi pontján az ügyészség beismerte, hogy mégiscsak hallhatók voltak a jelenlévő magyarokat gyalázó rigmusok. Ezeket azért nem tekintette kisebbségellenes gyűlöletbeszédnek, mert szerinte nem a nagyközönségnek, hanem csak egy meghatározott számú csoportnak szóltak.

Ebből a példából is jól kivehető az állampolitikává emelt romániai magyarellenesség. Számos videófelvétellel bizonyítottuk magunk is, hogy az úzvölgyi temetőnél nem csak hősi halottaink emlékét gyalázták meg, hanem botokkal, zászlórudakkal támadtak a magyarokra. Úgy tűnik, minden tény és bizonyíték ellenére az ügyészség az agresszorokat védi, s ez egyetlen dolgot bizonyít, mégpedig azt, hogy Románia nem jogállam

– idézte az EMSZ közleménye Csomortányi Istvánt, a szövetség társelnökét. „Én ott voltam az úzvölgyi temető kapujában, amikor az odagyűjtött román tömeg ránk támadt és betört a temetőbe. A saját szememmel láttam, amit a videófelvételek is igazolnak. Sajnálatos, hogy a román igazságszolgáltatás ilyen mértékben figyelmen kívül hagyja a valóságot, az európai és a romániai jogrendet semmibe véve” – tette hozzá Mezei János, az EMSZ másik társelnöke.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. 

A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Darmanesti polgármesteri hivatala saját közvagyonaként telekkönyveztette, és tavaly áprilisban Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát és emlékművet hozott létre a temetőben. Június hatodikára Darmanesti önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, amelyre Székelyföld településeit is meghívták.

A székelyföldiek élő láncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, melynek létrehozása perek sorozatának a tárgyát képezi.

A temetőt a magyar élő láncot megkerülő futballhuligánok csoportjai foglalták el, akik kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.

Az események után több magyar résztvevő, szervezet és intézmény is ügyészségi feljelentést tett a nacionalista szólamokat skandáló támadók ellen, ám a terület hovatartozásának a tisztázatlansága miatt ezek egy része a Bákó megyében illetékes moinesti ügyészséghez, más része a Hargita megyében illetékes ügyészséghez került. Utóbbi még sem vádemelésről, sem az ügy lezárásáról nem rendelkezett.

Borítókép: MTI/Kátai Edit

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.