Második, ötnapos európai útjára érkezett Joe Biden amerikai elnök pénteken Rómába, ahol találkozik a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G20 vezetőivel, illetve többek közt Mario Draghi olasz miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. Részt vesz az ENSZ klímacsúcsán (más néven COP26) is Glasgow-ban, amelyet eredetileg tavaly tartottak volna, azonban a járványhelyzet miatt elhalasztották.
A skóciai eseményen való megjelenés már annak is a jele, hogy miután Donald Trump még kivezette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, addig utódja visszatér a globális felmelegedés elleni küzdelembe.
Belerondít a képbe, hogy a demokrata politikus üres kézzel érkezett; nem sikerült átvernie a törvényhozáson nagyra törő költségvetési terveit, amelyben ötszázmilliárd dollárt szánna zöldberuházásokra. Ráadásul eddigi meglehetősen kudarcos elnöksége miatt történelmi mélypontra, 41 százalékosra zuhant támogatottsága hazájában.
Ha nem születik megállapodás a COP26-on, akkor az nagy problémát fog jelenteni az Egyesült Államok hitelessége szempontjából
– emelte ki a Biden-adminisztráció szerepét John Podesta, Barack Obama volt amerikai elnök tanácsadója.
A glasgow-i esemény célkitűzéseinek sikerét ugyanakkor erősen megkérdőjelezi, hogy sem Vlagyimir Putyin orosz, sem Hszi Csin-ping kínai elnök nem lesz jelen.
A körút másik fontos feladata lesz, hogy Joe Biden megpróbáljon egységet mutatni, és kiengesztelni Emmanuel Macront, ugyanis először találkozik a két elnök azt követően, hogy a múlt hónapban diplomáciai válságba torkollt a „tengeralattjáró-ügy”. Ennek lényege, hogy szeptemberben Párizs megkerülésével Washington és London védelmi partnerséget kötött Ausztráliával, ráadásul a franciák egyúttal egy 65 milliárd dolláros ausztrál tengeralattjáró-megrendeléstől is elestek.
A történelem során egyébként először rendezik meg az ENSZ klímacsúcsát az Egyesült Királyságban. Az október 31-től november 12-ig tartó glasgow-i találkozó döntő fontosságú lehet, ugyanis a konferencián a világ kétszáz országát sürgetik, hogy 2030-ig csökkentsék károsanyag-kibocsátásukat, a végső cél azonban az, hogy 2050-ig nullára redukálódjon a kibocsátás. A BBC brit közszolgálati csatorna úgy értesült, napirendre kerül az elektromos autókra való gyorsabb átállás, a szénenergia fokozatos kivonásának felgyorsítása, az emberek védelme az éghajlatváltozás hatásaitól – például vízpartok mentén védelmi rendszerek kiépítése révén az árvíz ellen –, valamint a résztvevő országok célkitűzései tartozik kevesebb fa kivágása is.
