Újabb mérföldkőhöz érkezett a világ a koronavírus-járványban, szombat reggelre már az ötmilliót is meghaladta az áldozatok száma, noha a járványnak még koránt sincs vége. Szakértők azonban szkeptikusak a statisztikai adatokat illetően, ugyanis ezek csak a megerősített eseteket foglalják magukba és országonként különböznek a megbetegedések bejelentésére vonatkozó szabályok. Szintén eltérés van annak tekintetében, hogy az egyes egészségügyi hatóságok beleszámolják-e azokat az elhunytakat, akik a koronavírus szövődményei miatt vesztették életüket.
Elképzelhető, hogy az áldozatok száma kétszerese a jelenleginek, noha az ötmillió önmagában is megdöbbentő szám
– magyarázta Amber D’Souza, a Johns Hopkins Egyetem virológus professzora.
A járvány kezdete óta a legtöbb áldozatot az Egyesült Államok (766 ezer), Brazília (608 ezer) és India (458 ezer) jelentette, lakosságarányosan azonban Peru vezeti a sort, majd következik Bosznia-Hercegovina és Bulgária.
Világszerte már 247 millió embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést a járvány kitörése óta. A hivatalos adatok szerint a Covid–19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje (46,8 millió), a második a sorban India (34,3 millió), a harmadik Brazília (21,8 millió).
Noha a vakcinák használata mindenkiben felkeltette a reményt, hogy az oltásokkal véget fog érni a járvány, az oltottak aránya továbbra is alacsony. A világ összlakosságának 38 százaléka van teljes körűen beoltva, noha a nyájimmunitás kialakításához szakértők szerint legalább 70-80 százalékos arányt kellene elérni. A kontinensek közül Európa áll az élen 55 százalékos beoltottsági aránnyal, míg Afrikában mindössze az emberek 5,7 százaléka kapta meg a vakcinát.
A vírus célja a túlélés. Ha nem oltunk be mindenkit, a járvány soha nem ér véget és egyre több változata jelenik meg
– hangsúlyozta a vakcinák fontosságát Rebecca Martin, az amerikai Emory Egyetem egészségügyi tanintézetének vezetője, aki szerint az olyan közegészségügyi intézkedések, mint például a kötelező maszkviselés kulcsszerepet töltenek be a járvány elleni küzdelemben.
A kutatók továbbra is keresik a válaszokat arra a kérdésre, hogy egyes régiókban, például a szubszaharai Afrikában miért haltak meg viszonylag kevesebben. Rebecca Martin azzal magyarázza a jelenséget, hogy sok afrikai országban fiatalabb a lakosság, közrejátszik a melegebb éghajlat is, valamint annak is szerepe lehet, hogy a korábbi járványhullámok miatt az ottani lakosság szervezete ellenállóbb lett. A szakértő azonban hangsúlyozta, nem tartja kizártnak, hogy a helyi hatóságok nem jelentenek minden elhunytat, vagy hogy nem mindenkinél diagnosztizálják a vírust.
Egyáltalán nem vagyunk még a célegyenesben. Ahhoz, hogy lássuk a járvány végét, erősen növelni kell az oltottak arányát, bővíteni kell az egészségügyi kapacitásokat és szigorítani kell az alapvető közegészségügyi intézkedéseken is
– szögezte le nemrég Matshidiso Moeti, a WHO afrikai regionális vezetője. A szervezet szerint a koronavírus-járvány egyik súlyos következménye, hogy a tuberkulózis, a malária, a kanyaró és az ebola egyre nagyobb teret hódítanak, miután világszerte mindenki a Covid legyőzését helyezte előtérbe.
Milliók halálára emlékezünk
Az elmúlt időszakban világszerte állítottak fel emlékműveket az emberek, hogy tisztelegjenek a koronavírus-járvány elhunytjai előtt. Az amerikai fővárosban, Washingtonban mintegy 650 ezer fehér zászlót tűztek a földbe a National Mall nemzeti parkban, amely már több emlékműnek is otthont ad. Brazília fővárosában szintén több ezer fehér zászlót helyeztek el a kongresszus épülete elé az áldozatok családtagjai. Londonban a Temze mentén emlékfalat húztak fel, amelyet azóta már rengeteg színes szív díszít, benne az elhunyt családtagok és rokonok neveivel. A Dél-afrikai Köztársaság egyik templomának kerítésén pedig fehér és kék színű szalagokkal emlékeznek a több mint 89 ezer áldozatra. Oroszország második legnagyobb városában, Szentpéterváron a Szomorú angyal névre keresztelt bronzszobrot állították fel egy orvosi egyetem előtt, hogy a koronavírusban elhunyt orvosok és egészségügyi dolgozók előtt tisztelegjenek. Az emlékmű alkotója, Roman Susztrov 2020 májusában halt bele a vírusba.
Borítókép: 2021. október 28. Koronavírussal fertőzött beteget ápolnak a kelet-ukrajnai Kramatorszk egyik kórházában 2021. október 18-án. Fotó: MTI/AP/UNICEF/Jevhen Maloletka
