A térség legnagyobb településén, Ungváron sétálva nagyon kellett fülelnünk ahhoz, hogy meghalljuk a magyar szót – holott őshonos népek vagyunk ezen a földön. A városban az üzletek és a vendéglátóhelyek neve legtöbb esetben cirill betűkkel kiírva díszeleg, és már a magyar iskola sem meri kitenni a nemzeti lobogót, csak az ukrán zászlót. Az eladók államnyelven köszöntöttek, ha betértünk a boltokba, többségében azért, mert egyáltalán nem tudnak magyarul. Mások viszont megvárták, hogy mi szóljunk hozzájuk először – és a magyar szóra magyarul feleltek. Ez az óvatosság abból ered, hogy a 2019-ben elfogadott államnyelvi törvény keretében kötelező az ukrán nyelvű kiszolgálás, kivéve, ha a vevő más nyelven szólítja meg az eladót.
Az ukrán mind fölött
Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke és a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanára lapunknak elmondta, hogy a városokban többen beszélnek ukránul, mint korábban, aminek azonban nem a nyelvtörvény az oka, hanem az, hogy a kelet-ukrajnai háború következtében elindult egy erőteljes nacionalista folyamat az ukránok körében.
– Ez egy mesterséges és erőltetett ukranizáció: ukrán varrott ingben járnak, mindent kékre-sárgára festenek, az autók tükrén ukrán zászlók fityegnek. A korábbi énjükhöz képest jobban meg akarják mutatni, hogy ők mennyire ukránok
– magyarázta a számítástechnika-tanár.
– Többen vannak, akik korábban oroszul beszéltek, és átváltottak az ukránra. Az oroszt az ördöggel azonosítják
– tette hozzá Popovics Pál.

Az ukrán–orosz konfliktus tehát az oka annak, hogy Kijev az utóbbi években több olyan törvényt is bevezetett, amellyel jelentősen korlátozta az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzetét.
A 2011-ben még százötvenezerre becsült kárpátaljai magyarság pedig erősen fogyatkozik – az elvándorlások következtében ma már csak mintegy százezren lehetnek –, és mindennapi harcot vív az alapvető jogaiért.
Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó (KISZó) kárpátaljai hetilap lapigazgatója a Magyar Nemzetnek kifejtette, hogy a nyelvtörvény 2030-ig fokozatosan vezet be szigorításokat a nyelvhasználatban például a hivatali ügyintézés, a kereskedelem és a vendéglátás terén, a jogszabály tehát a hétköznapi élet valamennyi területére kiterjed.
– Ha a nyelvtörvény betetőzik, a kisebbségi nyelvhasználatot száműzi az egyházak és a háztartások szintjére, de már a boltból, a hivatalból és az iskolából kiszorul a magyar nyelv
– részletezte.
Arra a kérdésünkre, hogyan érinti majd a jogszabály a magyar nyelvű sajtó működését, a KISZó lapigazgatója azt válaszolta: ha a nyomtatott sajtó más nyelven jelenik meg, kötelező lesz ukránra fordítani, és az eredeti példányszámmal megegyező mennyiségben megjelentetni.
– Ebből akár még előnyt is kovácsolhatnánk, és el tudnánk juttatni a véleményünket az ukránság felé, de ehhez semmiféle anyagi támogatást nem kapnánk Ukrajnától
– tette hozzá a lapigazgató.