Nap mint nap tömegek indulnak útnak a világ egyik legszegényebb régiójaként számon tartott, az Afrikát Szenegáltól Szudánig keresztülszelő, a Szaharától délre fekvő Száhel-övezetből az öreg kontinens északi országai felé, hogy onnan csempészek segítségével átjussanak a biztonságot és magasabb életszínvonalat nyújtó Európába. Az unió határainak megerősítésére tett erőfeszítések ugyan szükségszerűek, azonban a problémát nem oldják meg, legfeljebb annak elodázását jelentik. Mert bár az utóbbi időben az adatok szerint ugyan kevesebb elvándorló fullad a Földközi-tengerbe, ennek nem az az oka, hogy Európa kevésbé népszerű úti cél a számukra, sokkal inkább az, hogy a Fekete-Afrikából északra vezető út lett minden eddiginél veszélyesebb, ráadásul még a koronavírus-világjárvány is jelentősen megnehezíti a belső mozgásokat – egyebek mellett ezekről is tárgyaltak tegnap az Afrikai Unió és az Európai Unió külügyminiszterei a ruandai fővárosban, Kigaliban.
A találkozón felszólaló Szijjártó Péter hangsúlyozta:
az Európai Uniónak támogatnia kell Afrikát az életkörülmények javításában annak érdekében, hogy az emberek ne akarják tömegesen elhagyni a kontinenst.
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, a két kontinens válaszintézkedéseinek sikere kölcsönösen függ egymástól, vagyis Európának is az az érdeke, hogy hozzájáruljon a sikeres járványkezeléshez Afrikában.
Minél több kárt okoz a vírus Afrikában, annál több bevándorló fog megindulni Európa irányába, márpedig ez a járvány terjedésének gyorsulását is eredményezheti
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: Magyarország eddig 455 ezer vakcinadózist adományozott Egyiptomnak, Ruandának és a Zöld-foki Köztársaságnak, emellett pedig a Türk Tanács közös programjának keretében hazánk további kétszázezer adagot elkülönített afrikai országok számára.
A tárcavezető nyomatékosította: a magyar álláspont szerint a kiváltó okokat kell kezelni, és a segítséget kell odavinni, ahol baj van, nem pedig a bajt kell idehozni. Azaz – mint rámutatott – olyan körülményeket kell teremteni a kibocsátó országokban, amelyek lehetővé teszik az emberek helyben maradását, ahelyett, hogy hazájuk elhagyására bátorítanák őket.
Magyarország ebből a szempontból is megtette, megteszi a magáét
– fogalmazott, majd példaként sorolta, hogy a kormány 31 milliárd forint értékben hajt végre kötöttsegély-hitelprogramokat Afrikában, illetve 11 milliárd forintból több mint ötven afrikai országban indított humanitárius vagy fejlesztési projekteket. – Ha a brüsszeli intézmények is az illegális migrációs hullámok inspirálása, biztatása helyett arra fordítanák az energiájukat és a forrásaikat, hogy segítsük az afrikai országokat, akkor sokkal kisebb lenne az Európára háruló bevándorlási nyomás – mondta.
A miniszter rendkívül fontosnak nevezte a tehetséges afrikai fiatalok támogatását, hogy hozzájárulhassanak hazájuk modernizációjához és fejlődéséhez. Magyarország ezért évente 1400 állami ösztöndíjat biztosít afrikai egyetemi hallgatók számára, amely programban jelenleg húsz ország vesz részt – fűzte hozzá.
A miniszter tudatta azt is, Magyarország úgy döntött, hogy
62 katonával részt vesz a mali hadsereget támogató európai erők (Takuba) működésében a térségbeli biztonság megerősítése érdekében.
Az EU és az AU külügyminiszterei második alkalommal ülnek össze ebben a formátumban a két blokk közötti ötödik, 2017 novemberében rendezett csúcstalálkozó óta. A következő csúcsra a tervek szerint jövő év elején kerül sor Brüsszelben.
Borítókép forrás: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldala
