Trump bíróságon kényszeríttetné ki, hogy visszatérhessen a Twitterre

A korábbi elnök Florida állam új közösségimédia-törvényére hivatkozik, amely megakadályozza a techóriásokat abban, hogy letiltsák a floridai politikai jelölteket. Csakhogy a törvényt egy szövetségi bíró még júliusban átmenetileg felfüggesztette, az ügyet most az atlantai szövetségi fellebbviteli bíróság vizsgálja.

In this photo illustration, a Twitter logo is displayed on a mobile phone with President Trump's Twitter page shown in the background on May 27, 2020, in Arlington, Virginia. - US President Donald Trump threatened Wednesday to shutter social media platforms after Twitter for the first time acted against his false tweets, prompting the enraged Republican to double down on unsubstantiated claims and conspiracy theories. Twitter tagged two of Trump's tweets in which he claimed that more mail-in voting would lead to what he called a "Rigged Election" this November. (Photo by Olivier DOULIERY / AFP) (Photo by OLIVIER DOULIERY/AFP via Getty Images) Fotó: OLIVIER DOULIERY

A floridai szövetségi bírósággal kényszeríttetné ki Donald Trump, hogy a Twitter visszaengedje a felületére, méghozzá azzal érvelve, hogy a közösségi hálózat megsérti az amerikai alkotmány első kiegészítését, valamint Florida állam új közösségimédia-törvényét. Az előző amerikai elnök pénteken nyújtotta be kérvényét a délkeleti állam szövetségi bíróságán, amelyben Trump azzal érvel, hogy a mikroblog – az Egyesült Államok kongresszusának tagjai által kényszerítve – cenzúrázza őt. Mint fogalmazott, 

a Twitter olyan mértékű hatalmat és ellenőrzést gyakorol ebben az országban a politikai diskurzus felett, amely mérhetetlen, történelmileg példátlan és rendkívüli veszélyt jelent a nyílt, demokratikus vitára.

A benyújtott panaszban arra is kitért, hogy a mikroblog napjainkban „a nyilvános beszéd egyik fő sugárútja”, személyes Twitter-fiókja pedig „a kormányzati ügyekről szóló fontos hír- és információforrássá, egyfajta digitális városházává vált”. A volt elnöknek a fiókja január 6-i határozatlan idejű felfüggesztésekor 88 millió követője volt. A most benyújtott panasszal Trump azt igyekszik elérni, hogy legalább ideiglenesen érvénytelenítsék a felfüggesztést, de hosszú távon arra törekszik, hogy töröljék el a mikroblogról való száműzetéséről szóló döntést.

Az amerikai alkotmány első kiegészítésére egyébként nem először hivatkozik Trump azóta, hogy a mikrobloggal párhuzamosan a világ legaktívabb közösségi hálózatának számító Twitter és a Google is letiltotta. Az 1791-ben elfogadott cikkely egyebek mellett azt is rögzíti, hogy a kongresszus nem korlátozhatja a szólás- és sajtószabadságot. 

A floridai közösségimédia-törvényre azonban most először hivatkozik a három techóriást júliusban egyszer már beperelő exelnök;

 az ellentmondásos javaslat az Egyesült Államokban elsőként tette lehetővé, hogy az állam lakosai pert indítsanak a nagy technológiai vállalatok közösségi oldalai ellen, amennyiben azok cenzúrázzák vagy letiltják őket. 

A jogszabály külön figyelmet szentel a politikai szereplőknek is, megakadályozva a techóriásokat abban, hogy letiltsák a floridai politikai jelölteket. A törvény lehetővé teszi a platformok számára a fiókok felfüggesztését, de csak 14 napra, az állam választási bizottsága pedig akár napi 250 ezer dolláros bírságot is kiszabhat minden olyan közösségimédia-platformot üzemeltető társaságra, amely eltávolítja az állami pozíciók jelöltjeinek fiókjait vagy bejegyzéseit: „A floridaiaknak joguk van bárkit letiltani, a nagy technológiai cégeknek azonban nem az a feladatuk, hogy cenzúrázzanak” – mondta a törvényjavaslatot még május végén aláíró, Trump fontos szövetségesének számító Ron DeSantis. 

Csakhogy nem sokkal később, július 1-jén – néhány nappal a javaslat életbelépése előtt – egy szövetségi bíró átmenetileg felfüggesztette azt, mégpedig annak alkotmányellenességére hivatkozva, és elemzők szerint ez a sors vár a nemrég Texasban elfogadott, rendkívül hasonló törvényre is.

A hagyományosan republikánus államnak számító délnyugati Texas ugyancsak republikánus kormányzója, Greg Abbott még szeptember elején írta alá a törvényt, amely megtiltja a techóriásoknak, hogy platformjaikról a több mint ötvenmillió texasi felhasználó közül bárkit politikai nézetei miatt tiltsanak ki. A Greg Abbott által aláírt törvényt mindazonáltal még nem alkalmazzák, az legkorábban decembertől léphet hatályba. 

Mind a floridai, mind a texasi törvény bírálói azt vetik a jogszabályt támogató kormányzók szemére, hogy ezzel megsértik a közösségimédia-cégek azon jogát, hogy eldönthessék, milyen tartalmakat engedélyeznek megjelenni az oldalaikon. A Számítógép és Kommunikációs Ipartestület (CCIA) szerint például ezek a törvények „meg akarják büntetni a közösségi hálózatokat üzemeltető vállalatokat, mert azok követik azokat az irányelveket, amelyek megvédik az internetes felhasználókat a veszélyes online tartalmaktól”.

A floridai törvény blokkolása ellen egyébként DeSantis adminisztrációja fellebbezett, az ügyet most az atlantai szövetségi fellebbviteli bíróság vizsgálja.

Borítókép: Olivier Douliery/Getty Images