A Biden-adminisztráció visszavonta az egyik legnagyobb kínai távközlési vállalat, a China Telecom amerikai működési engedélyét nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva. A távol-keleti társaságnak hatvan napon belül kell beszüntetnie szolgáltatásait. Washingtoni tisztviselők kijelentették:
az, hogy a távközlési óriásvállalat a kínai kormány ellenőrzése alatt áll, lehetőséget biztosít amerikai távközlési adatokhoz való hozzáférésre, ezek tárolására és megrongálására, továbbá a kommunikációs csatornák eltérítésére.
Mindez pedig az Egyesült Államok elleni kémkedéshez és más káros tevékenységhez vezethet. A China Telecom, amely már húsz éve nyújt szolgáltatásokat Amerikában, kiábrándítónak nevezte a döntést. „Minden lehetőséget meg fogunk ragadni, hogy továbbra is kiszolgáljuk ügyfeleinket” – idézi a cég nyilatkozatát a BBC. A társaság egyike annak a három óriáscégnek, amelyek ellenőrzésük alatt tartják a kínai távközlési piacot. A China Telecom több százmillió ügyféllel rendelkezik 110 országban a széles sávú internetszolgáltatástól a mobilkommunikáción át a vezetékes hálózatokig. A korlátozó intézkedést egyébként órákkal azután hozták, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter tárgyalást folytatott Liu Ho (Liu He) kínai miniszterelnök-helyettessel a világgazdaság állapotáról.
A diskurzust sokan a két szuperhatalom egymáshoz való közeledése jelének tekintették, miután a kétoldalú kapcsolatokat erősen beárnyékolták a kereskedelemmel és Tajvannal kapcsolatos éles viták.
Az amerikai szövetségi távközlési hatóság (FCC) még tavaly áprilisban figyelmeztetett a China Telecom amerikai leányvállalatának esetleges bezárására, mivel az FCC szerint a társaság a pekingi kormány befolyása, illetve ellenőrzése alatt áll. Úgy vélték továbbá, hogy a céget nagy valószínűséggel arra kényszerítették, hogy független, törvényes felügyelet nélkül tegyen eleget a kínai kormány követeléseinek.
A jelenlegi nem az első eset, hogy az amerikai hatóság kínai távközlési vállalatot vesz elő nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Tavaly az FCC a Huawei és a ZTE tevékenységét minősítette fenyegetőnek, s alaposan megnehezítette az amerikai cégek számára a tőlük való eszközbeszerzést. 2019-ben visszavonta a China Mobile amerikai engedélyét, s hasonló eljárás van folyamatban két másik kínai állami vállalat, a China Unicom Americas és a Pacific Networks ellen. Mindegyik esetben ugyanaz az indok: a pekingi kormány kémkedésre használhatja a leányvállalatokat. Tavaly Donald Trump leköszönő elnök egyik utolsó ténykedéseként szintén feketelistára került a DJI drón-, illetve a SMIC csipgyártó cég is, mondván, hogy szoros kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium listáján egyébként már több mint 270 kínai vállalat szerepel.
Bekeményített a New York-i Értéktőzsde (NYSE) is: januárban felfüggesztette három kínai távközlési cég (China Mobile, China Telecom, China Unicom Hong Kong) részvényeinek kereskedelmét, majd töröltette őket a jegyzett vállalatok jegyzékéből is, szintén kínai katonai kapcsolatokkal gyanúsítva meg őket. A lépés jobbára szimbolikus maradt, ugyanis mindhárom társaság jelentéktelen forgalmat bonyolított le papírjaival – elsődlegesen Hongkongban vannak bejegyezve.
Borítókép: Sanghajban reklámozzák a Huawei kínálatát egy Apple-üzlet előtt 2018. október 26-án. Fotó: Reuters/Stringer
