– A harcok emlékéről és az örmények által elfoglalt területek felszabadításáról, a háborús győzelemről szól most minden, főleg november 8-án, Susa felszabadításának egyéves évfordulóján. Az esti tűzijátékra emberek tízezrei lepték el Baku belvárosát, hogy ünnepeljenek. Alapvetően büszkeséget és örömöt látok rajtuk.
Rengetegen vonultak zászlókkal, fényképezkedtek katonákkal, örömtáncot jártak. Utcabáli hangulat volt
– festette le a bakui hangulatot lapunknak Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet szakértője, aki éppen kutatóúton jár az azeri fővárosban.
Pedig hiába foglalták vissza egy éve az 1994-ben végződő első háború során örmény kézre kerülő Hegyi-Karabahot, a harminc éve elűzöttek azóta sem térhettek vissza a felszabadított területekre. A térség egyelőre le van zárva a civilek előtt, a továbbra is előforduló határvillongások, illetve még inkább a mindent ellepő aknák és fel nem robbant lövedékek miatt életveszélyes. Az újjáépítés ettől függetlenül gőzerővel dübörög, dollármilliárdok ömlenek a régióba. Füzuliben például már októberben átadták az új nemzetközi repülőteret, amely mindössze nyolc hónap alatt készült el.
Az összesen több mint hatezer életet követelő konfliktus fellángolása után tavaly Magyarország az elsők között állt ki Azerbajdzsán területi integritása mellett, később pedig 25 ezer euróval támogattuk az aknamentesítést. Az azeriek hálával emlékeznek a diplomáciai gesztusra, ami a magyar vállalatok előtt is megnyithatja a kaput. Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre még egyetlen magyar vállalat sem dolgozik az újjáépítésen, de megbeszéléseket folytatnak velük.
Elsősorban a városfejlesztéssel, építkezésekkel, egészségüggyel, vízgazdálkodással és mezőgazdasággal foglalkozó cégekkel tárgyalnak.
Boldogan látják, hogy óriási az érdeklődés. Kérdésünkre hozzátették azt is, az idegenforgalmi látogatásokra egyelőre még várni kell; de amint a biztonság tökéletesen garantálható és a szükséges infrastruktúra megépül a régióban, turisták is felkereshetik Hegyi-Karabahot.
Ehhez persze az is kell, hogy tartós maradjon a béke.
A konfliktus lezárult, s noha az örmények fennhatósága alatt maradt hegyi-karabahi területeket orosz békefenntartók biztosítják, nekik a fegyverszüneti egyezmény értelmében négy év múlva ki kell, ki kellene vonulniuk.
A döntés joga itt azonban Moszkváé. Valószínű, hogy ez egy befagyott konfliktus marad, noha a korábbiakhoz képest sokkal kedvezőbb a helyzet az azeriek számára – mérlegelte egy újabb háború kirobbanásának az esélyeit Egeresi Zoltán. A szakértő emlékeztetett rá, hogy az azeri lakosság több mint tíz százaléka a térségből származik, alig van olyan család, rokonság, amely ne lett volna érintett a harminc évvel ezelőtti eseményekben. Susa, a térség kulturális fővárosának elfoglalása Hegyi-Karabahból pedig további elégtételt jelentett számukra.
– Az azeriek lelkesedésének másik forrása egy lehetséges transzportfolyosó nyitása Dél-Örményországon keresztül, melynek köszönhetően lényegesen rövidebb idő alatt lehetne eljutni Bakuból Ankarába. Ha ez megvalósul és az örmények elfogadják a jelenlegi helyzetet, akkor ez szerintük Örményország izolációjának is véget vethetne – mérlegelte egy azeri–örmény kibékülés forgatókönyvét.
Borítókép: Azerbajdzsáni katonák nemzeti zászlót visznek az azeri fővárosban, Bakuban a hegyi-karabahi háborúban Örményország fölött aratott azerbajdzsáni győzelem első évfordulójának alkalmából 2021. november 8-án. (Fotó: MTI/EPA/Roman Ismayilov)
