Megkezdődött vasárnap az észak-franciaországi Calais-ban az európai szintű egyeztetés az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem összehangolásáról a német, a holland, a belga, a francia belügyminiszter, valamint az Európai Bizottság, az Europol és a Frontex képviselői között.
A tanácskozást négy nappal azután tartják, hogy legalább 27 ember, köztük hét nő és három gyermek fulladt a tengerbe, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába.
A brit felet Párizs kizárta a találkozóról.
„Ez túl sok halott, nem fogadhatjuk el, hogy mások is életüket veszítsék” − mondta megnyitó beszédében Gérald Darmanin francia belügyminiszter. Hozzátette:
az egyeztetés legfontosabb témája az embercsempészek elleni küzdelem, akiket nem érdekelnek a határok és az országok. (…) A probléma egyszerre európai és brit. A jelenség egyre nő, még a Brexit óta is
− tette hozzá német, holland és belga kollégája előtt.
Az AFP francia hírügynökségnek egy belügyminisztériumi forrás elmondta: az embercsempészek elleni küzdelemben a fellépések összehangolásának megerősítése a cél, miután olyan nemzetközi hálózatokról van szó, amelyek egyszerre több országban vannak jelen.
A találkozón az Európai Bizottságot Yvla Johansson belügyi biztos képviseli, és jelen van Natacha Bouchart, Calais polgármestere, valamint az Europol rendőri és a Frontex határvédelmi szerv vezetői. Priti Patel brit tárcavezető meghívását viszont a francia fél pénteken lemondta, válaszul Boris Johnsonnak a Twitteren előző nap közzétett levelére, amelyben egyebek mellett azt javasolta, hogy a két ország mielőbb kössön megállapodást a La Manche csatornán átkelő migránsok visszafogadásáról. A brit kormányfő közös rendőri járőrözést is javasolt Franciaország partvidékén.
Pontosan ilyen dolgokat kellene csinálnunk
− erősítette meg vasárnap Sajid Javid brit egészségügyi miniszter a Sky News hírtelevízióban. Mint fogalmazott: A mi politikánk nagyon egyértelmű: ezek a hajókat meg kell állítani. Ezt nem tudjuk egyedül megtenni. Szükségünk van a franciák együttműködésére.
Az illegálisan érkező bevándorlók 2018 óta próbálnak meg gumicsónakokon átkelni a La Manche-csatornán, amióta a calas-i kikötő és az alagútba vezető infrastruktúra védelmét megerősítette Franciaország. Korábban elsősorban gépkocsikban és teherautókban elbújva jutottak át a migránsok a brit oldalra.
A francia belügyminiszter szerint az év első tíz hónapjában harminc embercsempész-hálózatot számoltak fel a hatóságok a tavalyi 22-vel szemben, és január 1. óta 1500 embert vettek őrizetbe, akik ezekben a hálózatokban tevékenykedtek. Párizs szerint az embercsempészek hátországa immáron Németországba helyeződött át.
Priti Patel brit belügyminiszter egy Twitter-üzenetben jelezte, hogy a jövő héten sürgős megbeszéléseket kezd európai kollégáival az újabb tragédiák megakadályozására. A brit tárcavezető korábban egyenes utalást tett arra, hogy véleménye szerint végső soron Franciaország felelőssége az illegális átkelési kísérletek megakadályozása. Úgy fogalmazott: a menedékkérőknek az általuk elért első biztonságos országban kell menedékjogért folyamodniuk,
és senkinek nem kell Franciaországból menekülnie ahhoz, hogy biztonságban legyen.
Priti Patel kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a brit kormány szoros és eredményes együttműködést folytat a francia hatóságokkal, és ennek eredményeként az idén eddig több mint húszezer illegális átkelési kísérletet sikerült megakadályozni, több mint négyszáz gyanúsítottat őrizetbe vettek, és ezekben az ügyekben eddig 65 bírósági ítélet született.
Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos szombaton úgy vélte, hogy Nagy-Britannia feladata, hogy megoldja a migrációs hullámmal kapcsolatos problémáit.
Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, mostantól neki kell eldöntenie, hogyan kívánja a határai ellenőrzését megszervezni
− fogalmazott a biztos.
A szerdai hajótörés miatt Párizsban eljárás indult, de eddig nem ismeretes sem a tragédia oka, sem az áldozatok személyazonossága. Az AFP hírügynökség úgy értesült, hogy az egyik áldozat egy fiatal kurd nő, aki Irakból indult el vőlegényéhez Nagy-Britanniába. A hajótörést csak egy iraki és egy szomáliai állampolgár élte túl. Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A helyzet megoldására 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik. Miután Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, minden olyan nem uniós állampolgár belépését megtilthatja, aki nem rendelkezik vízummal. A brit kormány ennek fejében évente több millió euróval támogatja a francia határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését.
Borítókép: illegális bevándorlók Dover kikötőjébe érkeznek a brit határőrség vízi járművein 2020. augusztus 13-án
(Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)