A jogállamisági mechanizmus megindításával kapcsolatos levelet küldött ki péntek este a magyar és a lengyel kormánynak az Európai Bizottság – szellőztette meg a minap az uniós ügyekben jártas brüsszeli Politico, amely úgy értesült, Brüsszel közbeszerzésekre és korrupciós kockázatokra vonatkozó aggodalmai kapcsán vár választ a magyar kormánytól, míg a lengyeleket az igazságszolgáltatás függetlensége és az uniós jog tiszteletben tartása miatt kérik számon. A Budapestnek és Varsónak küldött levelet a holland származású Gert-Jan Koopman költségvetésért felelős főigazgató írta alá, Ursula von der Leyen bizottsági elnök jóváhagyásával. A brüsszeli sajtó szerint
a levelek az első informális lépésnek tekinthetők, mielőtt Brüsszel hivatalosan is aktiválja a jogállamisági mechanizmust hazánkkal, illetve Varsóval szemben.
Mint ismeretes, ez az az új eszköz Brüsszel kezében, amely – parázs vitákat követően – január elsejével lépett életbe, összekötve az uniós költségvetésekből származó kifizetések teljesítését a jogállamiság Brüsszel által diktált feltételeinek tiszteletben tartásával. Nem meglepő, hogy a jogszabály átpolitizált jellege miatt Magyarország és Lengyelország kezdetektől az uniós források megvonásával is fenyegető mechanizmus ellen érvelt, sőt Budapest és Varsó korábban még az uniós keretköltségvetés és mentőalap vétóját is kilátásba helyezte,
hiszen tudvalevő volt, hogy a jogszabály csak egy újabb fegyver lesz a balliberális túlsúlyú brüsszeli intézmények kezében a nemzeti kormányok ellen folytatott ideológiai háborúban.
A tavaly decemberi EU-csúcson végül magyar–lengyel–német javaslatra elfogadtak egy olyan állásfoglalást, amely többek között lehetőséget teremt a jogállamisági mechanizmus bíróságon történő megtámadására – ezzel a lehetőséggel Budapest és Varsó élt is, s még márciusban közösen egy a jogállamisági mechanizmus elleni keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához.
