Újabb ügy bonyolítja az Európai Unió és Kína közti kapcsolatokat, miután Peking tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy Tajvan hivatalosan is megnyitotta a saját nevét viselő képviseleti irodáját a litván fővárosban, Vilniusban. Litvánia az idén szintén bejelentette, hogy képviseleti irodát tervez létrehozni Tajvanon. A balti ország egyike azon európai államoknak, amelyek jelezték, készek szorosabb kapcsolatokat ápolni a távol-keleti szigetországgal akkor is, ha ez Kínának nem tetszik.
Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője azzal fenyegette meg a balti országot, hogy „megfizet majd azért, amit tett”. A politikus arra a kérdésre, hogy a kínai vezetés milyen ellenlépéseket tervez, azt válaszolta: „majd meglátják”. Hozzátette: Vilnius csakis magát okolhatja majd.
A litván kormány közölte, „nagyra értékelnék”, ha az Európai Uniótól nagyobb támogatást kapnának az ügyben a Kína jelentette fenyegetéssel szemben.
Gabrielius Landsbergis, Litvánia külügyminisztere elmondta, az unió részéről érkező támogatás magába foglalhatná többek közt az ország ellátási láncának átrendezését, valamint a Kínától való függőség csökkentését. „Ki kell alakítanunk egy olyan eszköztárat, amelyet bármely ország igénybe vehet, ha ilyen jellegű problémája adódik” – fogalmazott a tárcavezető. Landsbergis kihangsúlyozta, ha az indiai- és csendes-óceáni térségről van szó, Litvániának meglehetősen kevés mozgástere van, ugyanakkor Brüsszel korábban megerősítette, Tajvan képviseleti irodájának megnyitása az Európai Unió Kína-politikájának a része.
Ezt igazolva a múlt hónapban, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös levelükben „indokolatlannak” és „aránytalannak” nevezték Peking Litvániára gyakorolt nyomását.
Noha a keleti nagyhatalom azt állítja, a képviseleti iroda megnyitása szembemegy az „egy Kína” politikával, Brüsszel ezt nem így látja, és a litván külügyminiszter is arról beszélt, a Tajvannal ápolt diplomáciai kapcsolat nem sért semmilyen Kínával kötött megállapodást. Landsbergis továbbá úgy véli, „ideje volt lefolytatni ezt a vitát” a két fél között.
Litvánia egyébként éppen év elején lépett ki a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti, hazánkat is magában foglaló, 16+1 néven ismert együttműködésből, és azt szorgalmazza, hogy 27+1 néven jöjjön létre egy olyan fórum, amely lehetőséget biztosít minden uniós államnak a Kínával való kapcsolatok létesítésére, valamint fenntartására. A tárcavezető rámutatott, az ilyen tárgyalások alkalmával napirendre kerülhetnének a különböző sérelmek, valamint az emberi jogi kérdések, ugyanakkor tárgyalhatnának beruházásokról is. – A résztvevőknek képesnek kell lenniük a tabukérdések felvetésére – hangsúlyozta a fórum célját Landsbergis.
– Ez lenne a helyes irány, amely már folyamatban van, viszont időbe telik, hiszen nagy változásról van szó
– magyarázta a litván külügyminiszter.
A balti ország mellett, úgy tűnik, Kína fő riválisa, az Egyesült Államok is kiáll: Aušrinė Armonaitė litván gazdasági miniszter bejelentette, hamarosan 600 millió dolláros exporthitel-megállapodást írnak alá a washingtoni székhelyű Export-Import Bankkal. Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban elmondta, a megállapodás célja, hogy Litvánia ellenálljon a kínai nyomásnak.
Peking számára különösen nagy veszélyt jelent, ha más uniós államok is követik Litvánia és Tajvan példáját, ennek értelmében a kínai vezetést annak sem örült, hogy októberben a tajvani külügyminiszter nem hivatalos látogatást tett Pozsonyban, Prágában és Brüsszelben is. A keleti nagyhatalom ugyanis saját területe részeként tekint az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvanra, és az erőszaktól sem riad vissza az újraegyesítés érdekében.
– Kína határozottan ellenez mindenféle hivatalos kapcsolattartást és diplomáciai kapcsolatokat más országok és Tajvan között
– szögezte le korábban a kínai Államtanács tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője.
Borítókép:A tajvani külügyminisztérium által közreadott képen Eric Huang, Tajvan litvániai képviseleti irodájának újonnan kinevezett igazgatója (j3) fényképezésen vesz részt a többi alkalmazottal a hivatalos megnyitón Viliniusban 2021. november 18-án (Fotó: MTI/AP/Tajvani külügyminisztérium)
