A kényszerű exodus után Izrael két évtizeden át bolyongott. Előbb az óceániai szervezet társult tagjaként működött, ennek dacára az 1982-es vb selejtezőin Európában szerepelt, majd kétszer ismét Óceániában próbálkozott, mígnem 1991-ben hivatalosan is csatlakozott az UEFA-hoz, de a teljes jogú tagságot csak 1994-ben nyerte el. E döntés az izraeli futballnak egyfelől nyugalmat, másfelől viszont egészen napjainkig megugorhatatlan kihívást jelentett, hiszen az izraeli válogatott azóta egyetlen Európa-, illetve világbajnokságra sem jutott ki.

 Az idei spanyol kerékpáros-körverseny, a Vuelta a nevében Izraelt viselő profi csapat (Israel Premier-Tech) elleni, illetve palesztinpárti tüntetésekről marad emlékezetes, de Európa-szerte a futballstadionokban is sorra jelennek meg palesztin zászlók, Izraelt elítélő transzparensek. Csak a múlt héten két incidenst jegyeztek fel: Isztambulban, a Galatasaray–Liverpool Bajnokok Ligája és a Glasgow-ban, a Celtic–Braga Európa-liga-mérkőzésen is palesztin zászlók lepték el a lelátót, sőt mindkét helyszínen a palesztínai népirtásra figyelmeztető molinót is kifeszítettek, utóbbi helyszínen az Európai Labdarúgó-szövetség felelősségét is felemlegetve: „Az UEFA bűnrészes a népirtásban, mert normalizálja Iz­raelt, rúgják ki most!”

Jól ismerjük a FIFA és az UEFA álláspontját: sporteseményeken nem csak a sportolóknak, a drukkereknek is tiltott mindenféle politikai véleménynyilvánítás, a rendező félnek a szurkolók viselkedéséért is felelősséget kell vállalnia. Egy korábbi meccsen tapasztalt „helytelen magatartásért”, palesztin zászló lobogtatá­sáért az UEFA már megbüntette a Celticet – 17 500 euróra… Vessük ezt össze a Magyar Labdarúgó-szövetséget sújtó szektor-, sőt stadionbezárással, amiért a magyar szurkolók Romániát becsmérlő rigmusokat skandáltak és Nagy-Magyarországot ábrázoló zászlókat és molinókat függesztettek ki.

Gondolhatnánk, az elmúlt évtizedekben Európát elárasztó muszlim tömegek milliói hőbörögnek. De nem, helyesebben nem csak ők. Debrecenben a saját szemünkkel láthattuk, amint olasz drukkerek „Stop” feliratú táblákat emeltek a magasba az izraeli himnusz alatt. Már rég nem csupán a szurkolók zúgolódnak. Az Amnesty Internationallel az élen civil szervezetek egész sora hallatja hangját, a nemzetközi sportszervezeteket, köztük az UEFA-t is felszólítva a cselekvésre, Iz­rael kizárására.

Az ENSZ szakértői bizottsága ugyanis kimondta: népirtás zajlik Gázában, immár 66 ezerre rúg a civil halálos áldozatok száma, az otthonukból elüldözötteké és éhezőké pedig több százezerre. Az izraeli veszteségekről sem megfeledkezve: durván 900 elesett katona, 1200 civil áldozat és a 251 túszból több mint húszat a mai napig fogva tartanak.

A labdarúgásra szorítkozva ijesztő számadat, hogy 421 palesztin futballistát tartanak nyilván az elhunytak között. Az eddigi legnagyobb vihart Szulejmán al-Obeid halálesete kavarta. A „Palesztin Peléként” tisztelt futballistáról az UEFA is megemlékezett: „Isten veled, Szulejmán al-Obeid, tehetség, aki reményt adott számtalan gyermeknek, még a legsötétebb időkben is.” Ám szép szavakkal már nem lehet lecsillapítani az indulatokat. „És azt is mondjátok el, ki ölte meg, hol és miért?” Mohamed Szalah, a Liverpool egyiptomi sztárja sokak véleményét visszhangozta ekképpen.

Már a tessék-lássék büntetések is azt sugallják, az UEFA mérlegel, s egyre erősödő nyomás alatt szorult helyzetben van. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök már a Vuelta alatt a tüntetők mellé állt, két hete pedig Patxi López kormányszóvivő felszólította a FIFA-t: zárja ki Izraelt a vb-selejtezőkről; s bojkottal is fenyegetőzött: Spanyolország nem vesz részt a 2026-os világbajnokságon, amennyiben Izrael is ott lesz a mezőnyben. „A FIFA nem oldhatja meg a geopolitikai problémákat, de a futball egységesítőerejét használnia kell” – Gianni Infantino így utasította el a felvetést. 

Másról van itt szó természetesen. A 2026-os világbajnokságot az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó rendezi közösen, a feladat oroszlánrésze persze az USA-ra hárul. Nem mondunk vele újat, a vb egyben nagy üzlet, Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ezenfelül kitüntette a barátságával Gianni Infantinót. Az USA továbbá hallani sem akar Izrael kizárásáról. A kör bezárult. Kérdéses, az UEFA vállalja-e, hogy szembeszegüljön a FIFA-val. A vb-selejtezőről különben sem zárhatja ki Izraelt, mert az a FIFA égisze alá tartozik.

Mindkét országban egyre ellenségesebb a hangulat Izraellel szemben. A sportszervezetek közül az Olasz Edzők Társasága elsőként szólította fel a FIFA-t és az UEFA-t, hogy zárja ki a soraiból Izraelt, amivel – hangsúlyozzuk: elviekben – egyetért az Olasz Labdarúgó-szövetség elnöke, Gabriele Gravina is. Norvégiában hasonló a helyzet, Lise Klaveness, a labdarúgó-szövetség elnöke a múlt héten ugyancsak Izrael kizárása mellett érvelt. A norvég közhangulatról pontosan árulkodik, hogy a Norvégia–Izrael mérkőzés napjára Oslóban közlekedési sztrájkot hirdettek; nem véletlen, hogy a norvég szövetség néhány hónapja azt fontolgatta, a jelentős belpolitikai kockázat miatt semleges helyszínen fogadja Izraelt.

Gabriele Gravina és Lise Klaveness véleménye azért is megkerülhetetlen, mert mindketten tagjai az UEFA végrehajtó bizottságának. „Izrael szankcionálásán dolgozunk. Meggyőződésünk, hogy így kell történnie, és ez a szabályok betartatásáról szól” – jelentette ki utóbbi. A kiszivárgott hírek alapján az UEFA azt tervezte, hogy már a múlt héten kiírja a szavazást Izrael szankcionálásáról. Ez elmaradt.

Miként éppen Gravina rámutatott, amennyiben Olaszország bojkottálná az Izrael elleni meccset, azzal paradox módon Izraelt segítené, hiszen elképzelhető, hogy a fegyelmi eljárás útvesztőinek végén a találkozó eredményét 3-0-s gólkülönbséggel Izrael javára könyvelnék el. Ugyanezért nem lép önállóan Norvégia sem. Sőt, a FIFA még az UEFA felfüggesztését is megvétózhatná. Éppen ezért ha születik is szankció, az szinte biztosan nem érinti a világbajnoki selejtezőket.

Gravina kimondta, mi a feszült helyzet egyetlen lehetséges feloldása: ha Izrael saját elhatározásából lépne vissza a selejtezőktől. Nincs hír arról, hogy az izraeli szövetség ilyen lépést tervezne.

Csak Jerikó falai omlottak le maguktól.