Nyolcvan éve ért véget a második világháború

Nyolcvan éve, 1945-ben zárult le a történelem legpusztítóbb fegyveres konfliktusa, amely több mint 80 millió ember életét követelte. A második világháború 1939. szeptember 1-jén vette kezdetét, amikor a náci Németország lerohanta Lengyelországot, és 1945-ben a tengelyhatalmak feltétel nélküli kapitulációjával ért véget. A háború utolsó hónapjai a teljes összeomlásról, a véres városostromokról és a világtörténelem legdrámaibb pillanatairól szóltak.

Zászlófelvonás a Reichstag felett; 1945 május Forrás: Wikipédia

A D napon brit, amerikai és kanadai csapatok szálltak partra Franciaországban, és ezzel egyértelművé vált: Németország két irányból is szorításba került. Bár Hitler az Ardennekben még megpróbált egy kétségbeesett ellentámadást indítani, az offenzíva gyorsan kifulladt. Nyugatról a nyugati szövetségesek törtek előre, keletről pedig a Vörös Hadsereg közeledett. A Harmadik Birodalom összeomlása immár elkerülhetetlennek látszott.

1945 tavasza: a vég kezdete

1945 tavaszára a frontvonalak Németország belsejében találkoztak. Április közepén a szovjet csapatok megkezdték Berlin ostromát: a várost április 20-án körbezárták, és két héten át véres utcai harcok dúltak.

A Führerbunkerben bujkáló Adolf Hitler április 29-én feleségül vette élettársát, Eva Braunt, majd másnap öngyilkosságot követett el. 

Halála előtt Karl Dönitz tengernagyot nevezte ki államfőnek, Joseph Goebbelst pedig kancellárrá, de Goebbels egy napon belül követte vezérét a halálba. A náci vezetés pillanatok alatt összeomlott, az állam irányítása gyakorlatilag megszűnt.

Eközben Itáliában is drámai fordulat következett be. A partizánok április végén felszabadították Milánót és Torinót, 28-án pedig elfogták és kivégezték Benito Mussolinit. 

Holttestét Milánóban közszemlére tették, a fasiszta rezsim ezzel végképp a múlté lett. Másnap Casertában az olasz fasiszta erők letették a fegyvert, majd május 2-án Észak-Olaszországban és Ausztriában közel egymillió német katona adta meg magát.

Berlin bukása és Németország megadása

Május 2-án Helmuth Weidling tábornok feltétel nélkül megadta Berlint a szovjet csapatoknak. Ez a döntő pillanat volt: a főváros eleste a Harmadik Birodalom végét jelentette. Szinte ezzel egy időben más frontokon is sorra adták meg magukat a német egységek. Május 4-én Bernard Montgomery brit tábornagy elfogadta Észak-Németország, Hollandia és Dánia erőinek kapitulációját – összesen mintegy egymillió katonától. Május 5-én Wageningenben Johannes Blaskowitz tábornok írta alá a hollandiai német csapatok fegyverletételét a kanadai és holland erők előtt.

A döntő aktus azonban május 7-én következett: Alfred Jodl tábornok Reimsben aláírta Németország feltétel nélküli kapitulációját. Másnap, május 8-án Berlinben Wilhelm Keitel tábornagy is megerősítette a dokumentumot Karlshorstban, immár a szovjetek jelenlétében is. Ezzel Európában hivatalosan véget ért a háború.

A győzelem napját azóta nyugaton május 8-án, a Oroszországban pedig az időeltolódás miatt május 9-én ünneplik.

Bár akadtak még elszigetelt harcok – a prágai felkelés május 11-én zárult le, Jugoszláviában pedig május 25-én vívták az utolsó ütközetet –, Európa fellélegezhetett: a náci Németország megszűnt létezni.

1945. május 5-én Prágában általános felkelés tört ki a német megszállók ellen. A harcok napokig tartottak, majd május 9-én a Vörös Hadsereg bevonult a városba. A prágai felkelés a háború utolsó nagy európai megmozdulása volt, amelyhez a május 6–11. között zajló prágai offenzíva is kapcsolódott – a második világháború utolsó nagy hadművelete Európában.

A háború árnyéka: a táborok borzalmai

A katonai győzelem mellett a szövetségesek szembesültek a náci bűnök felfoghatatlan méretével. Áprilisban felszabadították Bergen-Belsen és Dachau táborát, ahol a tömeggyilkosságok bizonyítékai fogadták őket. Halottakkal teli vagonok, tömegsírok, éhező túlélők képei járták be a világot. Ezek a borzalmak megmutatták, milyen embertelen gépezet működött a Harmadik Birodalom árnyékában, és alapjaiban változtatták meg a világ közvéleményét a háborúról.

Gyerekek Auschwitzban (Forrás: United States Holocaust Memorial Museum)

Potsdam és a Csendes-óceán döntő csatái

Amikor Európában már véget értek a harcok, a figyelem a Csendes-óceán térsége felé fordult. Július 17. és augusztus 2. között Potsdamban találkozott Harry S. Truman amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök (akit később Clement Attlee váltott) és Joszif Sztálin szovjet vezető. 

A konferencia célja a háború utáni rend meghatározása és Németország igazgatásának rendezése volt. Sztálin ekkor ígéretet tett: a Szovjetunió 90 nappal a német kapituláció után hadba lép Japán ellen.

 Július 26-án Truman, Churchill és Csang Kaj-sek kiadta a potsdami nyilatkozatot, amely feltétel nélküli megadásra szólította fel Japánt – különben „teljes pusztulással” kell szembenéznie. A japán vezetés azonban nem reagált.

Augusztusban aztán villámgyors egymásutánban követték egymást a döntő események: augusztus 6-án Hirosimára, 9-én Nagaszakira dobtak atombombát, miközben a szovjet Vörös Hadsereg megszállta Mandzsúriát.

1945. augusztus 9-én a Szovjetunió hadat üzent Japánnak, és villámgyors offenzívát indított Mandzsúriában. A Vörös Hadsereg néhány nap alatt szétverte a Kwantung-hadsereget, ami az atombombázásokkal együtt végzetesen megingatta Japánt, és közvetlenül hozzájárult a kapitulációhoz.

 A katonai vereségek, az atombombák pusztítása és a szovjet hadüzenet együttesen végzetesnek bizonyult Japán számára.

Japán kapitulációja és a háború vége

Augusztus 9-én éjszaka Hirohito császár kabinetjével úgy döntött, elfogadja a potsdami nyilatkozat feltételeit. Augusztus 14-én Hirohito rádióbeszédben közölte népével a kapitulációt – ez volt az első alkalom, hogy a japán császár közvetlenül szólt a lakossághoz. Bár egy kisebb tiszti csoport puccsal próbálta megakadályozni a felvétel sugárzását, a kísérlet kudarcot vallott. 

1945. szeptember 2-án Sigemicu Mamoru japán külügyminiszter aláírja a Japán fegyverletételéről szóló okmányt a USS Missouri fedélzetén (Forrás: Wikipédia)

A hivatalos fegyverletételre 1945. szeptember 2-án került sor, amikor a japán kormány képviselői a USS Missouri fedélzetén, Tokió-öbölben aláírták a kapitulációs okmányt.

Hat év vérontás után véget ért a második világháború. A Harmadik Birodalom romba dőlt, Japán is letette a fegyvert, a világ pedig fellélegezhetett – de nem sokáig. A háború romjaiból új hatalmi viszonyok születtek, és hamarosan kezdetét vette a hidegháború korszaka, amely évtizedekre meghatározta a világ történelmét.

Borítókép: Zászlófelvonás a Reichstag felett; 1945. május (Forrás: Wikipédia)