Készen áll a terv: már megvan, hogyan tör ki a harmadik világháború

Hogyan omlik össze a Nyugat egy harmadik világháború árnyékában? Egy tábornok szerint a világ a szuperhatalmak közötti, kétfrontos összecsapás szélére sodródik, ami a világháború rémképét hozza közel.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető Fotó: SERGEY BOBYLEV Forrás: POOL

„Ne legyünk naivak” – figyelmeztetett a volt holland miniszterelnök és a nyugati fegyveres erők jelenlegi vezetője nemrég a New York Timesnak adott interjúban.

Rutte szerint ha Hszi Csin-ping kínai elnök úgy dönt, hogy megtámadja Tajvant, először felhívja a Moszkvában élő partnerét, Vlagyimir Putyint, és közli vele: „Ezt fogom tenni, és arra kérlek, hogy NATO-területek elleni akcióval kösd le Európát.” Valószínűleg ez lenne az első lépés.

Rutte szavai pontosan rátapintanak a lényegre. Oroszország, amely az elhúzódó ukrajnai háború miatt egyre inkább rászorul Kína pénzügyi és katonai támogatására, komoly előnyöket remélhet, ha Peking szövetségeseként lép fel: megmutathatja a NATO gyengeségeit, és kihasználhatja az Egyesült Államok – Donald Trump elnöksége alatt tapasztalt – beavatkozási vonakodását.

Trump mandátuma azonban 2028-ban véget ér. Addigra Európa várhatóan megkezdi a megkésett újrafegyverkezést, amit a múlt hónapban bejelentett tervek is jeleznek: egy 48 kilométer mély védelmi övezet kialakítását tervezik Oroszország és a balti államok határán a kontinens biztonságának erősítése érdekében.

Hszi Csin-ping és Putyin előtt most óriási esély nyílik egy Nyugat elleni, váratlan csapás mérésére, amelyet csak gyors döntéssel tudnak kihasználni.

 – figyelmeztet Shirreff. A világ így kerülhet egy katasztrofális, kétfrontos konfliktus küszöbére a szuperhatalmak között, ami a harmadik világháború rémképét idézi – számolt be a Daily Mail. 

 

Íme, a tábornok forgatókönyve

2025. november 3., hétfő: Hatalmas áramszünet bénítja meg Vilniust, Litvánia fővárosát, leállítva a város alapvető szolgáltatásait. Miközben a kórházak vészhelyzeti generátorokra kapcsolnak és a bankok felfüggesztik a kereskedelmet, a káosz egyre terjed. Fosztogatások és polgári zavargások söpörnek végig a békéjéről ismert Litvánián. Kisebb áramkimaradások Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban is pánikot keltenek, ezért több ország fegyveres járőröket vezényel az utcákra.

November 4.: Putyin teljes harckészültséget rendel el Kalinyingrádban, és nagy erőket mozgósít a litván határnál, miközben Belarusszia is több tízezer katonát állít készenlétbe. Ursula von der Leyen az EU nevében figyelmezteti Moszkvát, de Szergej Lavrov a vilniusi orosz ajkúak védelmére hivatkozik. A Suwalki-folyosónál fegyveres összecsapás tör ki, amelyben két NATO-katona meghal, majd Putyin elrendeli a térség elfoglalását, orosz vadászgépek és rakétahordozók lépik át a határt. A NATO aktiválja az 5. cikkelyt, de Washington és London óvatosságra int a közvetlen katonai fellépés ügyében.

How the West will come to a bloody end in World War 3: It starts with a blackout. Thousands of rockets tear through the sky. Then China enters fray... General RICHARD SHIRREFF predicts in meticulous detail the terrifying future https://t.co/HNIsA3jEmZ

— Daily Mail US (@Daily_MailUS) September 20, 2025

November 5.: Orosz tüzérség támadja a litvániai Ruklában állomásozó NATO-harccsoportot, amely több mint ötven fő veszteség után visszavonul. Délután orosz tankok légi támogatással elérik Vilnius külvárosát, miközben a Suwalki-folyosó ellenőrzése miatt a nyugati erősítés gyakorlatilag elakad.

November 6.: Hszi Csin-ping Kína példátlan rakétatámadást indít Tajvan ellen: több ezer lövedék semmisíti meg a sziget légvédelmét, majd drónok tömege támadja a katonai létesítményeket és Tajpejt.

November 7.: Kína hadihajókkal blokád alá veszi Tajvant, ejtőernyős egységei áttörik a megmaradt védelmet, a lakosság pánikba esik. Mintegy 750 ezer kínai katona sorakozik a partraszállásra, miközben az Egyesült Államok jelzi, hogy nem avatkozik be katonailag. Franciaország elismeri Kína jogát az annektálásra, Tajvan kormánya megadja magát, a NATO pedig lényegében összeomlik, míg Kína és Oroszország megerősödve kerül ki a válságból.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (Fotó: AFP)