Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Richard Shirreff brit tábornok – a NATO egykori magas rangú parancsnoka – részletesen felvázolta azt a sötét jövőképet, amelytől minden európai katonai tervező tart, de amelyről eddig senki sem mert nyíltan beszélni, egészen addig, amíg Mark Rutte, a NATO főtitkára meg nem szólalt – írja az Origo.
„Ne legyünk naivak” – figyelmeztetett a volt holland miniszterelnök és a nyugati fegyveres erők jelenlegi vezetője nemrég a New York Timesnak adott interjúban.
Rutte szerint ha Hszi Csin-ping kínai elnök úgy dönt, hogy megtámadja Tajvant, először felhívja a Moszkvában élő partnerét, Vlagyimir Putyint, és közli vele: „Ezt fogom tenni, és arra kérlek, hogy NATO-területek elleni akcióval kösd le Európát.” Valószínűleg ez lenne az első lépés.
Rutte szavai pontosan rátapintanak a lényegre. Oroszország, amely az elhúzódó ukrajnai háború miatt egyre inkább rászorul Kína pénzügyi és katonai támogatására, komoly előnyöket remélhet, ha Peking szövetségeseként lép fel: megmutathatja a NATO gyengeségeit, és kihasználhatja az Egyesült Államok – Donald Trump elnöksége alatt tapasztalt – beavatkozási vonakodását.
Trump mandátuma azonban 2028-ban véget ér. Addigra Európa várhatóan megkezdi a megkésett újrafegyverkezést, amit a múlt hónapban bejelentett tervek is jeleznek: egy 48 kilométer mély védelmi övezet kialakítását tervezik Oroszország és a balti államok határán a kontinens biztonságának erősítése érdekében.
Hszi Csin-ping és Putyin előtt most óriási esély nyílik egy Nyugat elleni, váratlan csapás mérésére, amelyet csak gyors döntéssel tudnak kihasználni.
– figyelmeztet Shirreff. A világ így kerülhet egy katasztrofális, kétfrontos konfliktus küszöbére a szuperhatalmak között, ami a harmadik világháború rémképét idézi – számolt be a Daily Mail.
2025. november 3., hétfő: Hatalmas áramszünet bénítja meg Vilniust, Litvánia fővárosát, leállítva a város alapvető szolgáltatásait. Miközben a kórházak vészhelyzeti generátorokra kapcsolnak és a bankok felfüggesztik a kereskedelmet, a káosz egyre terjed. Fosztogatások és polgári zavargások söpörnek végig a békéjéről ismert Litvánián. Kisebb áramkimaradások Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban is pánikot keltenek, ezért több ország fegyveres járőröket vezényel az utcákra.
November 4.: Putyin teljes harckészültséget rendel el Kalinyingrádban, és nagy erőket mozgósít a litván határnál, miközben Belarusszia is több tízezer katonát állít készenlétbe. Ursula von der Leyen az EU nevében figyelmezteti Moszkvát, de Szergej Lavrov a vilniusi orosz ajkúak védelmére hivatkozik. A Suwalki-folyosónál fegyveres összecsapás tör ki, amelyben két NATO-katona meghal, majd Putyin elrendeli a térség elfoglalását, orosz vadászgépek és rakétahordozók lépik át a határt. A NATO aktiválja az 5. cikkelyt, de Washington és London óvatosságra int a közvetlen katonai fellépés ügyében.
November 5.: Orosz tüzérség támadja a litvániai Ruklában állomásozó NATO-harccsoportot, amely több mint ötven fő veszteség után visszavonul. Délután orosz tankok légi támogatással elérik Vilnius külvárosát, miközben a Suwalki-folyosó ellenőrzése miatt a nyugati erősítés gyakorlatilag elakad.
November 6.: Hszi Csin-ping Kína példátlan rakétatámadást indít Tajvan ellen: több ezer lövedék semmisíti meg a sziget légvédelmét, majd drónok tömege támadja a katonai létesítményeket és Tajpejt.
November 7.: Kína hadihajókkal blokád alá veszi Tajvant, ejtőernyős egységei áttörik a megmaradt védelmet, a lakosság pánikba esik. Mintegy 750 ezer kínai katona sorakozik a partraszállásra, miközben az Egyesült Államok jelzi, hogy nem avatkozik be katonailag. Franciaország elismeri Kína jogát az annektálásra, Tajvan kormánya megadja magát, a NATO pedig lényegében összeomlik, míg Kína és Oroszország megerősödve kerül ki a válságból.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (Fotó: AFP)
Megerősítik az emberkereskedelem elleni segélyvonalat.
A politikus szerint ez Magyarország érdeke.
Vajon Moszkva meddig feszíti a húrt?
A magyar választások közeledtével menetrendszerűen érkeznek a politikai támadások a kormány ellen.
Megerősítik az emberkereskedelem elleni segélyvonalat.
A politikus szerint ez Magyarország érdeke.
Vajon Moszkva meddig feszíti a húrt?
A magyar választások közeledtével menetrendszerűen érkeznek a politikai támadások a kormány ellen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Megerősítik az emberkereskedelem elleni segélyvonalat.
A politikus szerint ez Magyarország érdeke.
Vajon Moszkva meddig feszíti a húrt?
A magyar választások közeledtével menetrendszerűen érkeznek a politikai támadások a kormány ellen.
Hazánk nem szeretné növelni az atomhatalmak számát.
Hazánk nem változtat álláspontján.
Császár Attila ügye az EBESZ vizsgálatának középpontjában.
HETI AGYRÉMEK – Az a baj ezzel a ki tudja, hová és merre haladó világgal, hogy minden majdnem olyan.
A politikus szerint ez Magyarország érdeke.
Magyar Péter embere nem esett messze a Tisza Párt almafájától.
Vajon Moszkva meddig feszíti a húrt?
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
