– Amennyiben politikai zsarolás útján tartanak vissza Lengyelországnak járó uniós forrásokat, az veszélybe sodorhatja a lengyel energiaátmenetet – erről Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő beszélt az ENSZ 26. klímakonferenciáján Glasgow-ban. A klímacsúcsra tehát nemcsak a francia–brit halászati csörte, hanem az uniós jogállamisági vita is belopta magát. A varsói miniszterelnök hétfőn szólalt fel a találkozón, majd azt követően állt a helyi sajtó rendelkezésére. Mint fogalmazott, ha Lengyelország elkötelezi magát az Európai Unió ambiciózus éghajlat-politikai vállalásai mellett, akkor ezt ugyanolyan feltételekkel teszi, mint a többi EU-tagállam.
Nem engedhetünk a politikai zsarolásnak. Minden, az uniós források elvételére irányuló törekvés azt jelentheti, hogy a brüsszeli politikai zsarolás dominálja a klímacélok teljesülését
– fogalmazott Morawiecki, aki Skóciában azt is nyomatékosította: Közép-Európa teljesen más helyzetből indul neki a klímaharcnak, mint az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa gazdag országai. – Márpedig ha szolidárisak akarunk lenni, ezzel is számolnunk kell – húzta alá. A lengyel miniszterelnök szerint
noha a klímasemlegességet az összes uniós tagállam céljául tűzte ki, nem lehet megfeledkezni a világjárvány gazdasági következményeiről s az EU-országok egyéni gazdasági teljesítményéről.
Nem Morawiecki az első, aki a klíma és a jogállamiság ügyét párhuzamba állítja. Ugyancsak a glasgow-i csúcson a jogállamisági ügyekben mindig hangos holland miniszterelnök, Mark Rutte kijelentette: a jogállamisági vita szerinte nem lesz hatással a klímacélok teljesülésére. Márpedig mint azt a legtöbb uniós forrás megjegyzi,
Lengyelország ez idáig sem kapott zöld jelzést a helyreállítási tervére Brüsszeltől, ami a gyakorlatban 57 milliárd euró visszatartását jelenti. A tagállami tervekben rendelkezésre álló források legalább 37 százalékát kell a zöldátállásra költeni.
E sorok írásakor a magyar terv is elfogadásra vár az Európai Bizottságban. Ráadásul a január elsejével hatályos jogállamisági rendelettel is legtöbbször a magyar és lengyel feleket hozzák összefüggésbe. Az uniós források kifizetését jogállamisági kritériumokkal összekötő szabályozás ügyében épp egy hónap múlva, december másodikán ismertetik a főtanácsnoki véleményt az EU Bíróságán. A rendeletet Magyarország és Lengyelország idén tavasszal támadta meg a bírói fórumon.
Írtunk róla: a balliberális többséggel működő Európai Parlament nagyon is elégedetlen a késlekedéssel, így múlt pénteken jogi eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság ellen. Az EP-képviselők többsége szerint az Ursula von der Leyen vezette testület mulasztást követ el, amikor nem alkalmazza a jogállamisági rendeletet. Az Európai Bizottság még nem reagált a perindítás hírére, de korábban Von der Leyen elnök többször is nyomatékosan elutasította a vádat, miszerint az EB ne vizsgálódna a jogállamiság terén.
