Megkezdődött az 13. Ázsia–Európa-találkozó a kambodzsai Phnompenben, a kétnapos ülés középpontjában a két térség közötti kereskedelem és beruházás fellendítése mellett a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás okozta kihívások témaköre, a koronavírus-járvány utáni helyreállítás, valamint a multilateralizmus megerősítése áll a közös növekedés érdekében. Hun Szen, Kambodzsa miniszterelnöke a videokonferencia részeként rendezett csúcstalálkozó megnyitóján elmondta:
az európai és ázsiai országok állam-, illetve kormányfőinek részvételével zajló találkozón a vezetők arra törekszenek, hogy a két térség között elmélyüljön a párbeszéd és az együttműködés.
Áttekintik az Ázsia és Európa stratégiai összekapcsolásának lehetőségeit, hogy fenntartható, átfogó, szabályokon alapuló módon serkenthesse a beruházásokat és a kereskedelmet – közölte a kambodzsai kormányfő. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Brüsszelből kapcsolódott találkozóhoz, nyitóbeszédében mindenek előtt kiemelte: az elkövetkező években a két régió közötti partnerség fontosabb lesz, mint korábban a koronavírus-járványból történő kilábaláshoz.
Együtt kell újjáépítenünk egy fenntarthatóbb és igazságosabb világot, és meg kell erősítenünk a multilateralizmust, mert Ázsia és Európa szorosan összekapcsolódik. Együtt jelentős súlyunk van a világban
– fogalmazott.
Beszélt a két térség kereskedelmi kapcsolatainak fontosságáról, kiemelve, hogy az Európa és Ázsia közötti kereskedelem virágzóbb, mint a világ bármely más régiói között. Együtt a világkereskedelem 55 százalékát, a világ népességének 60 százalékát, és a globális bruttó hazai termék 65 százalékát képviselik – közölte. Végezetül hangoztatta: a csúcstalálkozó alkalom arra, hogy a partnerek megerősítsék együttműködésüket a régiók jóléte és biztonsága szempontjából fontos kérdésekben. Ki kell állniuk a szabályokon alapuló rend mellett, és törekedniük kell a geopolitikai megosztottságon túlmutató együttműködésre – tette hozzá az uniós bizottság elnöke. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén Brüsszelben elmondott beszédében azt emelte ki,
az Európai Unió fontosnak tartja a partnerek közötti együttműködést, hogy a járvány utáni újjáépítés zöldebb, digitálisabb, fenntarthatóbb és befogadóbb módon történjen.
Európa kiterjesztené együttműködését az éghajlat és a biológiai sokféleség védelmében, és felgyorsítaná a kibocsátás-csökkentésre, az ellenállóképesség fokozására, a beruházások növelésére irányuló közös erőfeszítéseket. Az Európai Unió valamennyi fellépésének alappillére továbbra is az egyetemes demokratikus jogok és az alapvető szabadságok iránti elkötelezettség, valamint hisz a nyílt és szabályokon alapuló nemzetközi rendben – tette hozzá az uniós tanács elnöke.
Az Ázsia–Európa-találkozó (ASEM) az Európa és Ázsia közötti párbeszéd és együttműködés fórumaként jött létre 1996-ban. Célja a két kontinens közötti kapcsolatok erősítése. Az ASEM 53 partnere között van az Európai Unió, 30 európai ország – 27 EU-tagállam, köztük Magyarország, valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság –, 21 ázsiai ország, valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) titkársága. A kétévente rendezett ASEM-csúcstalálkozó célja a partnerség prioritásainak meghatározása. Ezeknek a csúcstalálkozóknak Ázsia, illetve Európa felváltva ad otthont. A csúcstalálkozót 2020-ban rendezték volna, de a koronavírus-világjárvány miatt el kellett halasztani.
Borítókép: A 13. Ázsia–Európa-találkozó (ASEM) résztvevői a kijelzőn a videokonferencián tartott ülés megnyitóján a kambodzsai Phnompenben 2021. november 25-én. (Fotó: MTI/AP/Heng Sinith)
