Moszkva hasonló lépéssel válaszolhat a NATO közeledésére

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem érti, hogy miért kellett a NATO-t keleti irányba bővíteni.

Szevasztopol, 2021. november4. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az orosz polgárháború (1918-1922) áldozatai emlékére tartott megemlékezésen a Krím-félszigeten lévõ Szevasztopolban 2021. november 4-én. Az orosz államfõ beszédében leszögezte, hogy a Krím "mindörökké összefonódott Oroszországgal". Ukrajna visszaköveteli az Oroszország által tõle 2014-ben elcsatolt félszigetet. Az Európai Unió és az Egyesült Államok pedig szankciókkal sújtják Orosz Fotó: Orosz elnöki sajtószolgálat

Oroszország az úgynevezett vörös vonal átlépésének tekintheti a NATO csapásmérő eszközeinek Ukrajnába telepítését és kénytelen lesz erre a fenyegetésre hasonló választ adni

− jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy keddi online nemzetközi befektetői fórumon.

Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért kellett a NATO-t keleti irányba bővíteni, amikor a Nyugat és Oroszország kapcsolatai a 90-es évek közepén csaknem szövetségesiek” voltak. Rámutatott, hogy a NATO katonai struktúrája Moszkva ismételt kérései és figyelmeztetése ellenére megközelítette az orosz határokat.

Putyin szerint a lengyel és a román területen felállított MK–41-es rakétavédelmi rakétaindító állások Tomahawk csapásmérő rendszerrel is felszerelhetők.

Ez fenyegetést jelent számunkra, ez nyilvánvaló tény

− mondta az orosz elnök.

Putyin szerint a hiperszonikus fegyver kifejlesztése kényszerű válasz volt erre. Kifejezte reményét, hogy Nyugaton a józan ész és a felelősségtudat kerekedik felül annak érdekében, hogy ne lépjék át a vörös vonalakat (Oroszország alapvető nemzeti érdekeinek határát). Mint mondta, ilyen lépés lehet a csapásmérő eszközök Ukrajnába telepítése.

És mi mit tegyünk? Akkor kénytelen leszünk valami hasonlót létrehozni azzal szemben, aki bennünket fenyeget. És ezt már most meg tudjuk tenni

− mondta.

Kitért rá, hogy az orosz haditengerészetnél a jövő év elején hadrendbe állítják a Cirkon hiperszonikus manőverező repülőgépet. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a NATO nagyszabású hadgyakorlatokat tart az orosz határok közelében. Arra a kérdésre válaszolva, hogy reális lehetőség-e az orosz csapatok Ukrajnába vezénylése, azt mondta, hogy ilyen kockázatról már az év elején is beszéltek, „de mint látjuk, ez nem történt meg”.

Nem arról van szó, hogy küldünk-e csapatokat vagy nem küldünk, harcolunk-e vagy nem harcolunk. Arról van szó, hogyan építsünk ki olyan kapcsolatokat, hogy valamennyi nemzetközi szereplő számára méltányosabb, fenntarthatóbb fejlődést teremtsünk és figyelembe vegyük biztonsági érdekeiket

− hangoztatta.

Putyin szerint ha majd mindenki őszintén törekszik erre, senki sem érez majd fenyegetést. Ugyanakkor rámutatott, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságai lakóinak folyamatos fenyegetést jelent a területük közelében zajló csapatmozgás. Oroszországnak elfogadhatatlannak minősítette az ausztrál–brit–amerikai katonai szövetség létrehozását. Emlékeztetett rá, Moszkva egységes biztonsági rendszer megteremtésére törekszik, amely számításba venné a nemzetközi párbeszéd minden részvevőjének érdekeit.

Lehetségesnek nevezte az orosz–kínai együttműködés harmadik országokra történő kiterjesztését, mert szerinte a két országnak nagyjából egyforma a megközelítése és az elvi hozzáállása. Támogatásáról biztosította Peking Egy övezet, egy út projektjét.

Leszögezte, hogy Oroszország Kínával történő kapcsolatépítését a saját, nem pedig harmadik országok érdekei fogják vezérelni. Úgy vélekedett, hogy Peking ugyanígy viszonyul Moszkvához.

Putyin szerint Oroszország nem fél a kínai katonai potenciál növekedésétől. Megerősítette, hogy részt szándékozik venni a Kínában megrendezendő téli olimpiai játékok megnyitóján. Az orosz vezető tragikusnak nevezte Afganisztán nyugati megszállása és az arab tavasz következményeit. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egyes nyugati országok szinte semmilyen tanulságot nem vontak le az afganisztáni kudarcukból és az ottanihoz hasonló módon lépnek fel a Közel-Keleten és Afrikában.

Azt mondta, nem döntötte el, hogy indul-e a 2024-es elnökválasztáson, hozzátéve, hogy az alkotmány értelmében ehhez joga van, ami stabilizáló hatással van az orosz belpolitikára. Helyeslően reagált Joe Biden amerikai elnök arra vonatkozó bejelentésére, hogy újraválasztatná magát egy második mandátumra. Úgy vélekedett, hogy jelentős mértékben ártana az Egyesült Államok kormányozhatóságának, ha már most megkezdődne a választási kampány.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az orosz polgárháború (1918–1922) áldozatai emlékére tartott megemlékezésen a Krím félszigeten lévõ Szevasztopolban 2021. november 4-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat)