Nyugati össztűz zúdul Katarra a világbajnokság előtt

Diplomáciai vitát váltott ki két norvég újságíró őrizetbe vétele.

2021. 11. 25. 16:31
(FILES) This file photo taken on December 20, 2019, shows construction workers at Qatar's Lusail Stadium, one of the Qatar's 2022 World Cup stadiums, around 20 kilometres north of the capital Doha. - Fifty migrant workers died in Qatar last year and over 500 were seriously injured, the UN's International Labour Organization said on November 19, as the Gulf nation readies for the 2022 World Cup. (Photo by GIUSEPPE CACACE / AFP) Fotó: GIUSEPPE CACACE / AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A katari labdarúgó-világbajnokságtól való távolmaradásra ösztönzi a dán újságírókat a Dansk Journalistforbund nevű újságíró-szövetség – közölte csütörtökön az AP hírügynökség.

Attól tartok, hogy a kormánnyal kritikus forrásaink eltűnnek vagy hosszú időre börtönbe kerülnek, ahol nem bánnak majd kedvesen velük

– nyilatkozta Allan Boye Thulstrup, a szakszervezet alelnöke. Figyelmeztetését azt követően fogalmazta meg, hogy vasárnap két norvég újságírót vettek őrizetbe a katari hatóságok. Az újságírók a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra felhúzott stadionokon és infrastrukturális beruházásokon dolgozó, nagyrészt bevándorló munkások életkörülményeit próbálták dokumentálni. Az eset nagy felháborodást váltott ki Norvégiában, a miniszterelnök szerdán elfogadhatatlannak minősítette a tudósítókkal szembeni eljárást és a Katarban állomásozó nagykövetet is hazahívták. Az újságírókat harminc óra elteltével szabadon engedték, azonban felvételeiket megsemmisítették.

Őrizetbe vételük – mint ahogy Halvor Ekeland, az egyik tudósító beszámolójából kiderült – nem volt indokolatlan, ugyanis engedély nélkül forgattak magánterületeken.

Az elmúlt években több újságírót is letartóztattak hasonló körülmények között, a hivatalos engedély általában minden esetben hiányzott.

Katar még 2010-ben nyerte el a 2022-es világbajnokság megrendezésének jogát, olyan országokat maga mögé utasítva, mint az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán. Emiatt már ekkor gyanúsan tekintettek a közel-keleti államra, ahol akkor még egyáltalán nem voltak egy ekkora sportesemény lebonyolításához szükséges infrastrukturális feltételek. Az ezt követő bő tíz évben aztán vizsgálatok tucatjait folytatták a Perzsa-öböl menti állam ellen, melyek sokszor korrupciós, megvesztegetési vádakat próbáltak bebizonyítani, azonban leggyakrabban a beruházásokon dolgozó munkások munka- és életkörülményeit vették górcső alá.

A különböző jogvédő szervezetek és Katar hivatalos statisztikái alapján az elmúlt tíz évben körülbelül 6500 külföldi dolgozó hunyt el az országban, többségük Indiából, Bangladesből, Pakisztánból vagy Nepálból érkezett.

Az építkezéseken dolgozó munkásoknak állítólag nem biztosítanak megfelelő felszerelést, valamint nyáron olyan terhelésnek vannak kitéve a gyakran 45 Celsius-fok feletti hőmérsékletben, ami könnyen halálos lehet. A katari kormány felhívja a figyelmet arra, hogy a halálozások „mindössze” tíz százaléka következik be ezen tényezők közrejátszásával.

Szakértők pedig arra hívják fel a figyelmet: nem érdemes nyugat-európai körülményekkel összehasonlítani a a közel-keleti autokrata berendezkedésű országokat, ahol az emberi jogok teljesen más értelmet kapnak, mint például Európában. Ehhez képest a katari munkavállalók helyzete olyan fejlődésen ment keresztül – pontosan a világbajnokságnak köszönhetően –, ami példátlan a térségben. Folyamatosan javulnak az élet- és munkakörülményeik, új minimálbér-törvényt vezettek be, eltörölték azokat a szabályozásokat, amelyek a dolgozókat munkahelyükhöz kötötték.

A pár éve indult bérvédelmi programnak köszönhetően a munkások 96 százalékának biztosítva van a jövedelme, valamint a munkáltató beleegyezése nélkül is válthatnak munkahelyet.

Nasszer al-Hater, a világbajnokság megszervezéséért felelős bizottság elnöke tisztában van azzal, hogy ezek a változások még kezdetlegesek, de egy nagyobb, strukturális modernizációhoz több idő kell, amit a nemzetközi jogvédő szervezetek nem vesznek figyelembe – nyilatkozta az AP-nek.

Emberi jogok – hirdetik a német válogatott játékosai. (Fotó: AFP/Marvin Ibo Güngör)

A katari állásfoglalások azonban nem hatották meg a nyugati-európai országokat. Dánia labdarúgó válogatottja például nemrég bejelentette, hogy a világbajnokság ideje alatt „emberi jogokkal kapcsolatos üzenetekkel” ellátott edzőmezeket fognak viselni. Ez részben a munkások kizsákmányolása, részben pedig a homoszexuálisok elnyomása elleni kiállásként fogható fel, utóbbival kapcsolatban Lewis Hamilton is felszólalt a katari Forma–1-es futam után. Hasonló üzenetet tartalmazó, az emberi jogok tiszteletben tartását sürgető edzőmezeket viseltek korábban a német, a holland és a norvég labdarúgók. A nagy sajtóvisszhang következtében al-Hater megnyugtatott mindenkit:

Szeretnék biztosítani minden szurkolót, bármilyen nemű, szexuális irányultságú, vallású, etnikumú, hogy megnyugodhat, Katar a világ egyik legbiztonságosabb országa – és mindannyiukat szívesen látjuk itt

– nyilatkozta egy interjúban. 

Borítókép: Építőmunkások dolgoznak egy új katari stadionban. (Fotó: AFP/Giuseppe Cacace)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.