Tovább szilárdulhat Hszi Csin-ping hatalma

A KKP hatodik plénuma a napokban dönt Kína következő évtizedeinek jövőjéről.

Peking, 2021. július 1. Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt, a KKP Központi Bizottságának fõtitkára a KKP megalapításának 100. évfordulóján rendezett ünnepségen a pekingi Tienanmen téren 2021. július 1-jén. MTI/AP/Hszinhua Fotó: Li Hszüe-zsen

A végleges határozat, amelyet a tanácskozás végén fogadnak el, többek között kijelöli majd, miként tanítsák és ábrázolják a kínai történelmet, Hszi Csin-ping személyét és politikáját pedig olyan kontextusba helyezi, amely garantálja a jövőbeli sikereket. Elemzők szerint a főtitkár-elnök elvárja, hogy a történelem majd őt is az olyan korszakalkotó kínai vezetők mellé helyezi, mint Mao és Teng. Ez a folyamat egyébként már a 2016-os plénumon megkezdődött, amikor a KKP „központi vezető” címmel ruházta fel Hszi Csin-pinget. 

A jelenlegi hatodik plénum egyébként az utolsó Kína mostani ötéves politikai ciklusában, valamint a jövő évi pártkongresszus előkészítésére is szolgál. 

A 2022-es fontos eseményen Hszit várhatóan harmadjára is megválasztják pártfőtitkárnak (ez Kínában általában együtt jár az államfői pozícióval is), miután a törvényhozás 2018-ban eltörölte a vezetői ciklusok számának korlátozását. Szakértők véleménye szerint ezzel Hszi élete végéig is elnök maradhat. A plénum napirendje szigorúan bizalmas, csak a befejezés után várható hivatalos nyilatkozat, illetve a hivatalosan jóváhagyott határozat közzététele.

A plénum előtt már lépten-nyomon hangsúlyozták Hszi szerepét a Kína által elért eredményekben. Emlékeztettek az elnök országjáró körútjaira, amelyek során parasztházakba látogat el, ahol még a disznóólba és az árnyékszékbe is bekukkant, hogy első kézből szerezzen információt a nép életkörülményeiről. Még idén júliusban Hszi kijelentette: 

pártja elérte azt a száz éve dédelgetett célt, hogy mérsékelten virágzó társadalmat építsen fel, valamint megszüntesse a mélyszegénységet. 

A KKP távolabbi céljai között szerepel még Tajvan egyesítése is Kínával. Kritikusai – elismerve az államfő kőkemény korrupcióellenes intézkedéseit – arra is felhívják a figyelmet, hogy leszámolt politikai ellenfeleivel és a „lázadozó” etnikai csoportokkal, megalkotta saját politikai elméletét – az iskolákban széles körben terjesztett „Hszi Csin-ping gondolatait” –, továbbá expanzionista külpolitikát hirdetett. 

– Ha megnézzük az 1981-es határozatot, láthatjuk, hogy az Teng Hsziao-ping és a párt kollektív erőfeszítése volt az elhatárolódásra Mao kulturális forradalmától. Azóta a KKP vezette Kína története egyre inkább a gazdasági növekedésről és Peking erősödő külpolitikai befolyásáról szól, s ez már nem annyira súlyos dolog, mint a véres hatalmi leszámolások

–  fejtette ki John Delury, a Szöuli Jonszei Egyetem történésze.

– Persze, ott volt az 1989-es Tienanmen téri mészárlás, meg 2012-ben a masszív korrupciós botrányok, de az ilyesmit manapság már inkább kerülik, amennyire lehetséges – tette hozzá.

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt, a KKP Központi Bizottságának fõtitkára a KKP megalapításának 100. évfordulóján rendezett ünnepségen a pekingi Tienanmen téren 2021. július 1-jén (Fotó: MTI/AP/Hszinhua)