Nagy-Britannia 48 órát adott Franciaországnak, hogy visszakozzon a hetek óta fennálló halászati vitában, amely akár Európa két legnagyobb gazdasága közötti szélesebb körű kereskedelmi vitába is torkollhat – hívta fel a figyelmet a Reuters.
Az elmúlt napokban fellángolt a hónapok óta parázsló, elsősorban a halászati jogosultságok ügyében kialakult viszály a két ország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség – emlékeztet az MTI. A hosszú évtizedek óta példátlan feszültség további eszkalálódásának jeleként a napokban többek között bekérették Franciaország londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba, miután Franciaország lefoglalt egy brit halászhajót.
Sajtóhírek kiemelik, hogy Párizs jelezte: már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit halászhajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a brit fennhatóságú Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek számáról kirobbant vita addig nem rendeződik. Úgy tudni, a Csatorna-szigetek közül a legnagyobb, a 108 ezer lakosú Jersey három tenger alatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így nagyon rosszul érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását.
A franciák teljesen észszerűtlenül fenyegetőznek
– fakadt ki Elizabeth Truss brit külügyminiszter a Sky News brit hírcsatornának. Mint mondta, „a franciák tisztességtelenül viselkedtek, és ha valaki tisztességtelenül viselkedik egy kereskedelmi megállapodásban, akkor a másik félnek jogában áll fellépni ellene és valamilyen kompenzációs intézkedést kérni”. – Mi ezt fogjuk tenni, ha a franciák nem hátrálnak meg – hangoztatta a politikus.
Emmanuel Macron francia államfő szombaton a Financial Timesnak adott interjúban úgy fogalmazott: Nagy-Britannia nemzetközi hitelessége és megítélése a tétje a brexit körüli, mindenekelőtt a halászati jogokról és az észak-írországi kereskedelem szabályozásáról zajló vitáknak. A londoni üzleti lapban a francia államfő kijelentette:
„ha valaki évekig tárgyal egy megállapodásról, majd néhány hónappal később az egyezményben foglaltakkal éppen ellenkezőleg cselekszik a számára legkevésbé kényelmes szerződéses elemek ügyében, az nem éppen a hitelesség nagy jele”.
És bár Emmanuel Macron és Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap, a G20-ak csoportjának olaszországi csúcstalálkozója alkalmával tárgyaltak ugyan, de nem sikerült csökkenteni a nézeteltéréseket.
Szakértők kiemelik, hogy London és Párizs viszonya egyre feszültebbé vált, mióta Nagy-Britannia 2016-ban megszavazta az EU-ból való kilépést. Londonnak az Egyesült Államokkal és Ausztráliával nemrégiben megkötött partnerségi megállapodása sem sokat segített a Párizsba vetett bizalom újjáépítésében. BBC News szerint a vita a két ország belpolitikájában is felkavarta az állóvizet: Párizs nyerhet az ügyön, ugyanis azt mutatja a franciáknak, hogy az államfő kiáll az „álnok Albion” ellen, Boris Johnson pedig így tudja elterelni a hazai problémáktól a figyelmet, többek között arról a nemrég közölt tanulmányról, miszerint a brexit többe fog kerülni az Egyesült Királyság gazdaságának, mint a koronavírus-járvány. A Reuters hozzáteszi, hogy míg a halászat Európa két legnagyobb gazdaságának csak töredékét teszi ki, létfontosságú a part menti közösségek számára Nagy-Britanniában és Franciaországban egyaránt: a helyiek szerint ugyanis életmódjukat veszélyeztetik a külföldi halászok.
Borítókép: Boris Johnson brit miniszterelnök (balra) és Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ 26. klímakonferenciáján (COP26) Glasgow-ban 2021. november 1-jén
Fotó: MTI/EPA/Robert Perry
