A támadó japán légiegységek első hulláma Fushida korvettkapitány vezetésével száz Mitsubishi 93-as bombázóból és Nakajima 99-es zuhanóbombázóból, negyven Nakajima 97-es torpedóvetőgépből és 43 Mitsubishi Zero vadászgépből állt – olvasható a Híradó.hu cikkében.
Egy órával később jött a második hullám Shimazaki korvettkapitány parancsnoksága alatt, 54 kétmotoros bombázó és 81 zuhanóbombázó, 36 vadász kísérete mellett.
A két légitámadás során elsüllyedt öt amerikai csatahajó, súlyosan megrongálódott három további, ezenkívül 14 kisebb osztályú hadihajót vesztett még az amerikai haditengerészet, megsemmisült több mint 350 repülőgép, nem számítva a földön elpusztított 74 harci gépet.
Az amerikai halottak száma 2403 fő, a sebesülteké 1178 fő volt. Az amerikaiak a zűrzavarban öt saját repülőgépüket is lelőtték. A japánok 29 harci gépet, öt zsebtengeralattjárót, egy tengeralattjárót és 64 embert vesztettek.
Az amerikai Csendes-óceáni Flotta Enterprise és a Lexington nevű repülőgép-hordozója nem tartózkodott a kikötőben, és ez a japán hadisiker fényét erősen csorbította, sőt a későbbi háború kimenetelét is nagymértékben befolyásolta – írja a Híradó.hu.
– Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy területeink és érdekeink komoly veszélyben vannak. Katonáinkba vetett bizalmunkkal – és népünk határtalan akaratával – elkerülhetetlenül győzelmet aratunk majd, amihez Isten segítségét kérjük. Kérem a kongresszust, hogy nyilvánítsa ki a hadiállapotot a Japán Birodalom és az Egyesült Államok között a december 7-i, vasárnapi, ki nem provokált és gyáva japán támadás miatt – mondta az akkori amerikai elnök, Franklin Delano Roosevelt.
Az Egyesült Államok 1941. december 8-án hadüzenetet küldött Japánnak, ezután Japán szövetségesei, a tengelyhatalmak, Németország és Olaszország bejelentették a háborút az Egyesült Államok ellen. Így az Európában folyó katonai összecsapások világháborúvá váltak.
