A Vatikánban elismerően számoltak be Magyarországról

Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása 1990-ben annak a jele volt, hogy Magyarország ismét elfoglalta a helyét abban az értékközösségben, amelyhez mindig is tartozott – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Papp László, Magyarország szentszéki nagykövetségének első beosztottja. Papp Lászlóval annak apropóján beszélgettünk, hogy a nagykövetség harminc évvel ezelőtt költözött a Fraknói Vilmos püspök által építtetett római villába.

Fotó: Stefano Corso

– Milyen érdemei voltak Fraknói Vilmos püspöknek?

– A magyar katolicizmus kiemelkedő alakja volt, a történeti kutatások mecénása, már fiatalon a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Személyiségét a korabeli leírások így idézik: „csodálatos harmóniában olvadt össze az egyház javán buzgólkodó pap a széles látókörű, módszeresen felkészült, irodalmi styljében kifinomodott, erősen nemzeti érzésű tudós és az érdemes tudományos és egyházi célok támogatására mindig készséges Maecenás” (Tóth László: Fraknói Vilmos [1843–1924]. Magyar Könyvszemle, 1924, 102.). Különleges összetett személyiségében jelen volt az Isten és a haza szolgálata, valamint a tudományok szeretete.

Fotó: Stefano Corso

– Mi történik a hétköznapokban ebben az épületben? 

– A Fraknói-villa nemcsak a magyar nagykövetség székhelye, hanem a mindenkori nagykövet rezidenciája is. Az első emeleten találhatók az irodahelyiségek és a fogadószalonok, a második emeleten a nagykövet úr és családja lakosztálya. Élénk diplomáciai élet zajlik, ezen túl pedig a kulturális kapcsolatok építésére is sor kerül ezekben az elegáns szalonokban. Az utóbbi időben több alkalommal megfordult nálunk Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni külkapcsolatokért felelős titkár. Ebédek, fogadások és informális beszélgetések színhelye. Széleskörű diplomáciai, tudományos és kulturális kör, valamint a magyar papság látogatja.

Fotó: Stefano Corso

– Milyen visszhangja volt a Vatikánban Ferenc pápa budapesti útjának? Változott-e a pápai állam falain belül hazánk megítélése?

– Ferenc pápa magyarországi látogatásáról ő maga nyilatkozott nagyon pozitívan. Az utazás alatt azt láthattuk rajta, hogy kifejezetten jól érezte magát, és boldog volt, hogy ellátogathatott Budapestre az eucharisztikus világkongresszus zárómiséjére. Személy szerint azt tapasztaltam, hogy a hivatalnokok és bíborosok meghatottan és elismerően számoltak be a záró miséről, az esemény megszervezéséről és az ott átélt örömteli élményeikről. Sokuknak ez volt az első alkalom, hogy Magyarországra látogathattak, és személyesen ismerhették meg népünket, országunkat. Többen arról számoltak be, hogy úgy érezték, a magyarok hite őszinte, valóságos, hiteles.

– Hogyan nyilatkozott a szentatya a budapesti tartózkodásáról?

– Október 22-én egy argentin sajtóorgánumnak nyilatkozva utalt arra, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy újra ellátogat hazánkba. Ez alapján feltételezhetjük, hogy a pápa visszakívánkozik Magyarországra, hogy pozitív benyomásai voltak, és szívesen visszatérne közénk.

– Tavaly a Szentszék és a magyar állam közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének százéves évfordulóját ünnepelhettük. Mi a Szentszékkel folytatott kapcsolatok jelentősége? 

– Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása 1990-ben annak a jele volt, hogy Magyarország ismét elfoglalta a helyét abban az értékközösségben, amelyhez mindig is tartozott. A Szentszék következetesen képviseli az örök értékeket és igazságokat. Harmincegy évvel ezelőtt Magyarország véglegesen állást foglalt ebben a kérdésben, s a diplomáciai kapcsolatok helyreállításával kinyilvánította, hogy jövője alakításában figyelembe veszi a Szentszék által képviselt értékeket. Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa megnyilatkozásai segítséget jelentenek nekünk abban, hogy élhetőbb, fenntartható jövőt teremtsünk Európában, és azon belül Magyarországon. Diplomáciai szempontból pedig a gyakorlatban is közeli partnerei vagyunk egymásnak, érdeklődéssel figyeljük egymás álláspontját a világ eseményei kapcsán. A világot érintő külpolitikai kérdésekben a dialógus folyamatos.

– Orbán Viktor miniszterelnök és Ferenc pápa találkozóját sok rosszindulatú lapvélemény előzte meg. Milyen volt valójában a találkozó?

– A Szentatya külföldi látogatásait mindig nagy érdeklődés övezi. Ez így volt elődjei esetében is. Bizonyos értelemben a pápa a világ egy részének a szemében egy „szupersztár”, aki a földkerekség egyik legismertebb személyisége. Megjelenése így különleges esemény mindenhol, ami számos találgatásnak is helyt adhat. Ferenc pápa Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel, Áder János köztársasági elnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel külön is találkozott. A  szívélyes légkörű találkozó a tervezettnél tovább is tartott. Szó esett az egyház magyarországi szerepéről, a környezetvédelem iránti elkötelezettségről, valamint a családok védelméről és támogatásáról. Ferenc pápa igen örült annak, hogy Magyarországon csökkent az abortuszok, és nőtt a házasságkötések száma.

Papp László, a nagykövetség első beosztottja. (Fotó: Stefano Corso)

– Mit jelent diplomatának lenni a Vatikánban?

– Óriási megtiszteltetésnek érzem a szentszéki nagykövetségen folytatott szolgálatomat. A diplomáciai pályám során már korábbi állomáshelyeimen megtapasztaltam, hogy a nemzetközi diplomáciai életben a Vatikán meghatározó tényező, lényegében a legrégebbi diplomáciai szolgálat a világon. A negyedik század óta, jóval a pápai állam megalakulása előtt, az Apostoli Szentszék már küldött és fogadott diplomáciai küldötteket. Mára a világ 180 országával tartanak fenn diplomáciai kapcsolatokat, és fontos szereplői a multilaterális diplomáciának is. Lenyűgöző azt látni, hogy milyen behatóan ismerik a világ országainak helyzetét, a világban történő eseményeket, az azok mögötti összefüggéseket. Az egyház küldetése miatt különleges látásmóddal vizsgálják a nemzetközi folyamatokat, ezzel pedig a diplomáciai folyamatoknak egyfajta spirituális inspirációt is adnak, amely célja a nemzetek életének és kölcsönös kapcsolatainak előmozdítása.

– Hogyan készülődnek a Vatikánban az adventi időszakban?

– Egy nagyon kedves adventi kiállítással, a 100 betlehemmel, ahol minden évben magyar kézművesek alkotásai is jelen vannak. A Szent Péter téren felállítják a hatalmas karácsonyfát, amely idén az észak-olaszországi Trentinóból (Dél- Tirol) érkezik. A betlehem felállítása is ünnepi légkört teremt, minden évben más-más művésznek, művészeti egyesületnek adatik meg a lehetőség, hogy a Vatikán főterén megmutathassa tehetségét. A betlehem egyes alakjai a világ legkülönbözőbb területeiről érkeznek. Idén például Peruból érkezik a kisded Jézus jászola.

Borítókép: a Fraknói-villa (Fotó: Magyarország szentszéki nagykövetsége)