A Vatikánban elismerően számoltak be Magyarországról

Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása 1990-ben annak a jele volt, hogy Magyarország ismét elfoglalta a helyét abban az értékközösségben, amelyhez mindig is tartozott – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Papp László, Magyarország szentszéki nagykövetségének első beosztottja. Papp Lászlóval annak apropóján beszélgettünk, hogy a nagykövetség harminc évvel ezelőtt költözött a Fraknói Vilmos püspök által építtetett római villába.

Fotó: Stefano Corso

– Harminc éve működik a Fraknói-villa falai között Magyarország szentszéki nagykövetsége. Miért különleges ez az épület nekünk, magyaroknak?

– A Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítását követően felmerült a kérdés, hogy hova helyezzék el a nagykövetség székhelyét. A római magyar vonatkozású épületeket számba véve úgy döntöttek, hogy a Fraknói-villa a legméltóbb arra, hogy a nagykövetség székháza legyen. 1991. december 4-én Angelo Sodano szentszéki bíboros államtitkár személyesen jött el hozzánk a villába és avatta fel a nagykövetséget II. János Pál pápa nevében. Az ünnepi esemény emlékét őrzi az épület bejáratánál elhelyezett olasz és magyar nyelvű emléktábla.

– Miért esett a választás éppen a Fraknói-villára?

– A villa története egészen egyedülálló, azt hiszem, nem is lehetne méltóbb helye a magyar nagykövetségnek. Egy olyan épületről beszélünk, amely mindig is magyar kötődésű volt. A külképviseletek elhelyezése jellemzően úgy működik, hogy a magyar állam vásárol meg egy épületet a fogadó országban, ahol a külképviselete működik. Nagyon ritka az az eset, amikor olyan épületben kap helyet a magyar diplomáciai képviselet, amely teljes mértékben magyar történettel rendelkezik. Ez egy olyan épület! Története az építésétől kezdve magyar vonatkozással bír. Fraknói Vilmos váradi kanonokhoz, arbei címzetes püspökhöz kötődik megépítése, aki 1894-ben saját költségén építtette a villát, amely a Piazza del Policlinicónál helyezkedik el. Antonio Ventura olasz építészt bízta meg a tervek elkészítésével.

Fotó: Stefano Corso

– Milyen céllal építtette meg Fraknói Vilmos püspök a villát?

– A püspök az 1880-as években felismerte, hogy magyar részről elodázhatatlan a történeti kutatásokra specializálódott intézmény felállítása Rómában, ezért eredetileg a Római Magyar Történeti Intézet működését képzelte el a villa falai között, amelynek elsődleges feladata volt a Vatikáni Titkos Levéltárban kutató magyar történészek támogatása, a kutatómunka előmozdítása. Ez azért volt érdekes, mert XIII. Leó pápa 1881-ben nyitotta meg a Vatikáni Titkos Levéltár kapuit a világ előtt, amellyel egy új lendületet adott a római tudományos életnek. Az itt található dokumentáció, forrásanyag nemcsak a magyar egyházi, de a politikai és a társadalmi helyzetről is egyedülálló információkkal rendelkezik. Fraknói Vilmos püspök pedig a levéltár magyar vonatkozású anyagának összegyűjtését szorgalmazta, a kutatók számára építtetett villával pedig támogatni kívánta munkájukat. Ő maga úgy látta, hogy Magyarországnak az egyetemes tudományosság terén éppen úgy érvényesülnie kell, mint a világ többi kultúrnemzetének. Az intézetben számos magyar historikus nyert kiképzést, hogy csak néhány nevet említsek: Karácsonyi János, Kollányi Ferenc, Fejérpataky László. Itt adták ki a Monumenta Vaticana Hungariae sorozatot, amelyben a mohácsi vész előtti időkből származó követségi jelentéseket tettek közzé. Később, 1913-ban a püspök a villát a magyar állam tulajdonába adta és 1928-ig itt folyt a Római Magyar Akadémia kulturális és diplomáciai tevékenysége. Később kiadták az épületet, majd 1963-tól a római magyar konzulátus hivatala működött benne, végül 1991 óta a szentszéki magyar nagykövetségnek ad helyett.

– Milyen érdemei voltak Fraknói Vilmos püspöknek?

– A magyar katolicizmus kiemelkedő alakja volt, a történeti kutatások mecénása, már fiatalon a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Személyiségét a korabeli leírások így idézik: „csodálatos harmóniában olvadt össze az egyház javán buzgólkodó pap a széles látókörű, módszeresen felkészült, irodalmi styljében kifinomodott, erősen nemzeti érzésű tudós és az érdemes tudományos és egyházi célok támogatására mindig készséges Maecenás” (Tóth László: Fraknói Vilmos [1843–1924]. Magyar Könyvszemle, 1924, 102.). Különleges összetett személyiségében jelen volt az Isten és a haza szolgálata, valamint a tudományok szeretete.

Fotó: Stefano Corso

– Mi történik a hétköznapokban ebben az épületben? 

– A Fraknói-villa nemcsak a magyar nagykövetség székhelye, hanem a mindenkori nagykövet rezidenciája is. Az első emeleten találhatók az irodahelyiségek és a fogadószalonok, a második emeleten a nagykövet úr és családja lakosztálya. Élénk diplomáciai élet zajlik, ezen túl pedig a kulturális kapcsolatok építésére is sor kerül ezekben az elegáns szalonokban. Az utóbbi időben több alkalommal megfordult nálunk Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni külkapcsolatokért felelős titkár. Ebédek, fogadások és informális beszélgetések színhelye. Széleskörű diplomáciai, tudományos és kulturális kör, valamint a magyar papság látogatja.

Fotó: Stefano Corso

– Milyen visszhangja volt a Vatikánban Ferenc pápa budapesti útjának? Változott-e a pápai állam falain belül hazánk megítélése?

– Ferenc pápa magyarországi látogatásáról ő maga nyilatkozott nagyon pozitívan. Az utazás alatt azt láthattuk rajta, hogy kifejezetten jól érezte magát, és boldog volt, hogy ellátogathatott Budapestre az eucharisztikus világkongresszus zárómiséjére. Személy szerint azt tapasztaltam, hogy a hivatalnokok és bíborosok meghatottan és elismerően számoltak be a záró miséről, az esemény megszervezéséről és az ott átélt örömteli élményeikről. Sokuknak ez volt az első alkalom, hogy Magyarországra látogathattak, és személyesen ismerhették meg népünket, országunkat. Többen arról számoltak be, hogy úgy érezték, a magyarok hite őszinte, valóságos, hiteles.

– Hogyan nyilatkozott a szentatya a budapesti tartózkodásáról?

– Október 22-én egy argentin sajtóorgánumnak nyilatkozva utalt arra, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy újra ellátogat hazánkba. Ez alapján feltételezhetjük, hogy a pápa visszakívánkozik Magyarországra, hogy pozitív benyomásai voltak, és szívesen visszatérne közénk.

– Tavaly a Szentszék és a magyar állam közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének százéves évfordulóját ünnepelhettük. Mi a Szentszékkel folytatott kapcsolatok jelentősége? 

– Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása 1990-ben annak a jele volt, hogy Magyarország ismét elfoglalta a helyét abban az értékközösségben, amelyhez mindig is tartozott. A Szentszék következetesen képviseli az örök értékeket és igazságokat. Harmincegy évvel ezelőtt Magyarország véglegesen állást foglalt ebben a kérdésben, s a diplomáciai kapcsolatok helyreállításával kinyilvánította, hogy jövője alakításában figyelembe veszi a Szentszék által képviselt értékeket. Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa megnyilatkozásai segítséget jelentenek nekünk abban, hogy élhetőbb, fenntartható jövőt teremtsünk Európában, és azon belül Magyarországon. Diplomáciai szempontból pedig a gyakorlatban is közeli partnerei vagyunk egymásnak, érdeklődéssel figyeljük egymás álláspontját a világ eseményei kapcsán. A világot érintő külpolitikai kérdésekben a dialógus folyamatos.

– Orbán Viktor miniszterelnök és Ferenc pápa találkozóját sok rosszindulatú lapvélemény előzte meg. Milyen volt valójában a találkozó?

– A Szentatya külföldi látogatásait mindig nagy érdeklődés övezi. Ez így volt elődjei esetében is. Bizonyos értelemben a pápa a világ egy részének a szemében egy „szupersztár”, aki a földkerekség egyik legismertebb személyisége. Megjelenése így különleges esemény mindenhol, ami számos találgatásnak is helyt adhat. Ferenc pápa Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel, Áder János köztársasági elnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel külön is találkozott. A  szívélyes légkörű találkozó a tervezettnél tovább is tartott. Szó esett az egyház magyarországi szerepéről, a környezetvédelem iránti elkötelezettségről, valamint a családok védelméről és támogatásáról. Ferenc pápa igen örült annak, hogy Magyarországon csökkent az abortuszok, és nőtt a házasságkötések száma.

Papp László, a nagykövetség első beosztottja. (Fotó: Stefano Corso)

– Mit jelent diplomatának lenni a Vatikánban?

– Óriási megtiszteltetésnek érzem a szentszéki nagykövetségen folytatott szolgálatomat. A diplomáciai pályám során már korábbi állomáshelyeimen megtapasztaltam, hogy a nemzetközi diplomáciai életben a Vatikán meghatározó tényező, lényegében a legrégebbi diplomáciai szolgálat a világon. A negyedik század óta, jóval a pápai állam megalakulása előtt, az Apostoli Szentszék már küldött és fogadott diplomáciai küldötteket. Mára a világ 180 országával tartanak fenn diplomáciai kapcsolatokat, és fontos szereplői a multilaterális diplomáciának is. Lenyűgöző azt látni, hogy milyen behatóan ismerik a világ országainak helyzetét, a világban történő eseményeket, az azok mögötti összefüggéseket. Az egyház küldetése miatt különleges látásmóddal vizsgálják a nemzetközi folyamatokat, ezzel pedig a diplomáciai folyamatoknak egyfajta spirituális inspirációt is adnak, amely célja a nemzetek életének és kölcsönös kapcsolatainak előmozdítása.

– Hogyan készülődnek a Vatikánban az adventi időszakban?

– Egy nagyon kedves adventi kiállítással, a 100 betlehemmel, ahol minden évben magyar kézművesek alkotásai is jelen vannak. A Szent Péter téren felállítják a hatalmas karácsonyfát, amely idén az észak-olaszországi Trentinóból (Dél- Tirol) érkezik. A betlehem felállítása is ünnepi légkört teremt, minden évben más-más művésznek, művészeti egyesületnek adatik meg a lehetőség, hogy a Vatikán főterén megmutathassa tehetségét. A betlehem egyes alakjai a világ legkülönbözőbb területeiről érkeznek. Idén például Peruból érkezik a kisded Jézus jászola.

Borítókép: a Fraknói-villa (Fotó: Magyarország szentszéki nagykövetsége)