Eddigi teljesítményét figyelembe véve az sem kizárt, hogy még egy évtizedig ő irányítsa az országot − mondta a szakértő. A még mindig csak harminckilenc éves vezető az elmúlt tíz évben bebetonozta a hatalmát, személyi kultusza és az imádat, ami körülveszi, példátlan. Azonban akadnak olyan problémák, amelyek megingathatják a rendszer stabilitását.
Ezek közé tartozik például az élelmezési válság, amely nagy részben az atomprogram miatt bevezetett szankcióknak és a koronavírus-járvány következtében elvesztett legfőbb gazdasági partner, Kína hiányának tudható be. A Világélelmezési Program 2020-as jelentése szerint az ország népességének több mint negyven százaléka alultáplált, ez a szám azóta valószínűleg még magasabb. − Észak-Korea az elmúlt évtizedekben rengeteg élelmezési válságot megélt, és az a tapasztalat, hogy rövid időn belül ezekből nem sikerült kilábalnia. Ez most sem lehet másképp, sokan fognak éhen halni − jelentette ki Bartók András. A szakértő hozzátette, a külföldi segélyek enyhíthetik a helyzetet, azonban ehhez az országnak be kéne fagyasztania az atomprogramját, amire nincs sok esély.
Az észak-koreai atomprogram több mint fél évszázados múltra tekint vissza, Kim Dzsong Un irányítása alatt pedig virágkorát éli. Ez nem meglepő, hiszen ez biztosítja az alkupozíciót a remeteállamnak Washingtonnal szemben. Kim Dzsong Un ebből a szempontból egy furcsa helyzetben találja magát: nem érdeke befejezni a nukleáris programot, azonban erről lemondani sem éri meg neki − emelte ki Bartók András. Ez többek között abból is fakad, hogy az egymást követő amerikai elnöki adminisztrációk hajlamosak felülírni elődjeik megállapodásait, mint ahogy ez megtörtént 2018-ban is, amikor az Egyesült Államok kihátrált az iráni atomalkuból. Nagy hatással lehet azonban Kim Dzsong Un tárgyalási hajlandóságára, ha a nyugati hatalmaknak újból sikerülne megegyeznie Teheránnal. Ha ez a megállapodás Irán számára jövedelmező lenne, akkor elképzelhető, hogy Phenjan is leülne tárgyalni Washingtonnal − elemezte a helyzetet a szakértő.
Hogy miként alakul az ország jövője, nagymértékben függ attól is, hogy Kína hogyan viszonyul az országhoz. − Peking számára Phenjan egy bonyolult feladvány, mivel Észak-Korea az egyetlen hivatalos szövetségese, ezért szimbolikus jelentőségű számára, hogy milyen állapotok uralkodnak az országban. Másrészt a remeteállam pufferzónaként is működik Kína és a Dél-Koreában állomásozó amerikai egységek között. Azonban Peking emellett atomhatalom is, ezáltal érdeke, hogy a status quo ne változzon, újabb ország ne tegyen szert atomfegyverre − mutat rá Bartók András. Az sem elhanyagolható ugyanakkor, hogy a Peking és Washington között zajló hidegháború „forróvá” válásával a Kínát érintő gazdasági és esetleges katonai folyamatok közvetlenül hatással lennének Észak-Koreára is, tekintve függőségét az ázsiai nagyhatalomtól. Ez nagymértékben leszűkíti Kim Dzsong Un mozgásterét.
