Európa-szerte elvitathatatlan a családi kötelék jelentősége

A megkérdezettek 81 százaléka fontosnak érzi, hogy az állam támogassa a családokat.

Zánka, 2021. december 16. Novák Katalin családokért felelõs miniszter gyerekekkel beszélget a zánkai Erzsébet-táborban tett látogatásán 2021. december 16-án. A táborban háromnapos turnusokban csaknem négyezer táborozó hangolódhat a közelgõ ünnepre az Erzsébet-karácsony elnevezésû programsorozaton december 1. és 22. között. MTI/Vasvári Tamás Fotó: Vasvári Tamás

A Századvég uniós kutatása szerint a megkérdezettek 81 százaléka − a migrációtól függetlenül − fontosnak érzi, hogy az állam támogassa a családokat és a családalapítást.

A Századvég Alapítvány az Európa Projekt és előzménye, a Project 28 kutatássorozat keretében 2016 óta végez felmérést Európa-szerte, országonként ezer-ezer ember megkérdezésével számos közéleti kérdésben – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

Azt írták, hogy a legfrissebb kutatásukban egyfelől megkérdezték az európai polgárokat, hogy szerintük országuk inkább a belső erőforrásaira támaszkodjon-e, helyi családokat támogatva vagy a bevándorlást helyezné előtérbe.

A Századvég szerint az eredmények látszólag éles különbséget mutattak a volt szocialista európai országok, illetve a V4-csoport, valamint az alapító és 20. században az EU-hoz csatlakozott országok között. Azaz a V4-országok esetén a válaszadók 74, a posztszocialista területek népességének 78 százaléka értett egyet azzal, hogy országa, amelyben él, a belső erőforrásokra támaszkodjon, és a helyi családokat támogassa a bevándorlás helyett. Ezzel szemben az alapítók és a 20. századi csatlakozók körében ez az arány viszonylag kevesebb, bár így is kétharmadot jelentő 64-68 százalék. Az egyes országok közül az egyetértők aránya Romániában, Lettországban és Magyarországon (87-88) a legkiemelkedőbb. Az egyet nem értők hányada pedig Luxemburgban (42 százalék), Svédországban, Norvégiában és Írországban (31-31 százalék) a legjelentősebb – írták.

Arra is rákérdeztek, vajon a népességcsökkenés problémáját bevándorlással vagy a születendő gyermekek számának növelésével kellene-e megoldani az adott országban. Az eredmények ismét rámutatnak a vizsgált országcsoportok viszonylag jelentős véleményklímabeli eltérésére. Azaz a volt szocialista és V4-országokban élők között jóval nagyobb a konszenzus a kérdésben az alapítókhoz és 20. századi csatlakozókhoz képest, és bár az előbbi csoportba tartozó országok népességének éppen több mint fele ért egyet a gondolattal, miszerint a „népességcsökkenés problémáját nem bevándorlással, hanem a születendő gyermekek számának növelésével kell megoldani”, negyede vitatja, bő hatoda pedig nem tudott véleményt alkotni a kérdésben.

Az egyetértők aránya Magyarországon a legmagasabb, 87 százalékos értékkel, Litvániában és Bulgáriában pedig 84 százalék. Az egyet nem értők hányada pedig ezúttal Írországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban a legjelentősebb (36-39 százalék).

Látjuk tehát, hogy az európaiak többsége, a volt szocialista tömb túlnyomó hányada, kiváltképp Magyarország lakossága alapvetően a termékenységnövekedésben látná szívesebben a népesedési problémák megoldását, szemben a migrációval, ám jól látható az is, hogy e kettő ötvözete nem feltétlenül zárja ki egymást, ahogy a valóságban láthatjuk is, hogy a határaink sem zártak a külföldiek előtt, kiváltképp, ha a bevándorlás reguláris mederben zajlik

− fogalmaztak.

A Századvég a családtámogatásokon belül rákérdezett a nagycsaládok támogatására is: tavaly (52 százalék) és idén is (55 százalék) abszolút többség állt a kérdés mellé, az ellenzők aránya pedig egyharmados, tekintve a választ megtagadók kimagasló arányát.

A kérdésben relatíve gyenge az alapítók és a később csatlakozók közötti eltérés, de tény, hogy míg a 20. századi alapítók 54, addig a posztszocialista országok 59, ezek körében Magyarország lakosságának 80 százaléka áll a nagycsaládosok anyagi támogatása mellett − értékelték az eredményeket.

A kutatás szerint megerősödött egy év alatt azok tábora, akik kitüntetetten fontosnak tekintik a fiatalok támogatását a gyermekvállalás terén: tavaly éppen felük, idén 53 százalékuk gondolta úgy, hogy segíteni kell e téren az európai fiatalokat, az ellenzők tábora szintén egyharmados.

Az eltérés ezúttal még nagyobb az EU e két fele között, hiszen a volt szocialista országok lakosságának 69 százaléka áll a kérdés mellett, köztük pedig minden vizsgált terület közül a magyar népesség tört az élre, 88 százalékuk értett egyet a fiatalok ilyen irányú anyagi támogatásával − tették hozzá.

Mint írták: az összes válaszadó mindössze 5 százaléka jelezte, hogy a gyermektelen család volna számára ideális, azaz a túlnyomó többség legalább egy gyermeket (7 százalék), de az abszolút többség, 58 százalék két gyermek vállalását tartja kielégítőnek, míg a három gyermekes háztartásokat 17, az ennél több gyermek nevelését 4 százalék tartja optimálisnak. Magyarországon 40 százalék szimpatizál a három gyermek vállalásával. Minket e téren csak az észtek és a lettek előznek meg 45-45 százalékkal − fűzték hozzá.

Közölték azt is, majdnem kétharmados egyetértés mutatkozik Európa-szerte, hogy a családok számára fontos volna saját tulajdonú ingatlanban lakniuk, mindössze 30 százalék nem mutatkozott egyetértőnek ezzel kapcsolatban.

Itt is kirívó eltéréseket találunk az unió országai között, ám ez nemcsak attitűdbeli okokra, hanem a lakhatással kapcsolatos kulturális háttérre is visszavezethető, azaz részben ott kevésbé támogatott a kérdés, ahol a bérleményben lakásnak nagyobb kultúrája van és kisebb a saját tulajdonú ingatlanok hányada (Ausztria, Dánia, Németország, Norvégia stb.). Az egyetértők aránya Dániában a legkisebb, 26 százalék mindössze, míg Magyarországon a legmagasabb, 90 százalék

− fogalmaztak.

Borítókép: Novák Katalin családokért felelős miniszter gyerekekkel beszélget a zánkai Erzsébet-táborban tett látogatásán 2021. december 16-án (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)