Az ENSZ közgyűlése minapi, többek között Oroszország kezdeményezte határozatában, mint minden évben, most is elítélte a nácizmus és a rasszizmus minden formáját. A határozat ellen mindössze két ország szavazott: az Egyesült Államok és Ukrajna.
A „nácizmus, a neonácizmus és más hasonló praktikák dicsőítése elleni harc” jegyében Oroszország és mintegy háromtucatnyi ENSZ-tagállam minden esztendőben határozattervezetet terjeszt a világszervezet elé, s a közgyűlés minden évben rendre meg is szavazza azt.
A rasszizmust, az idegengyűlöletet, a vallási és etnikai türelmetlenséget elítélő dokumentumra ezúttal 130 tagállam mondott igent, kettő következetesen ellenezte, 49-en pedig – többnyire Washington szövetségesei, köztük Magyarország – tartózkodtak
– jelentette be szerdán az ENSZ-hez delegált állandó orosz képviselet. A határozat aggodalmát fejezi ki a nácizmus dicsőítésének minden formájával szemben, beleértve például szobrok, emlékművek állítását vagy a Waffen SS emléke előtt tisztelgő nyilvános felvonulásokat. Az sem megengedhető, hogy a német hadsereg és SS-alakulatok Szovjetunió elleni invázióját felszabadító harcnak nevezzék. Moszkva már régóta ferde szemmel nézi, hogy Ukrajnában és a balti államokban olyan személyeket és szervezeteket tartanak tiszteletben, akik és amelyek valamilyen módok köthetők voltak a náci Németországhoz a második világháború alatt. Ismeretes, hogy Ukrajnában kiterjedt partizánmozgalom szerveződött, amely egy időben ütőképes, százezres reguláris hadsereggé alakult, amely nemcsak a megszálló németek, hanem az előrenyomuló szovjet hadsereg ellen is harcolt a független Ukrajnáért. Abban, hogy Ukrajna rendszeresen az ENSZ-határozat ellen szavaz, megfigyelők szerint az is közrejátszhat, hogy Moszkva a tervezetekben a nácizmus, a rasszizmus stb. elleni harc szükségessége mellett sosem említi a kommunizmus, különösen a sztálinizmus rémtetteit, aminek folytán például Ukrajnában három-, más becslések szerint hétmillió ember halt éhen 1932–1933-ban.
Ez volt a holodomor, az éhhalál, az ukránok legnagyobb nemzeti tragédiája. 2006. november 28-án az ukrán parlament törvényt fogadott el, amely szerint a mesterségesen előidézett éhínség az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt.
Washington a határozat visszautasításának indoklásában rendszerint a törvény paragrafusai és a demokratikus elvek mögé bújik. Tavaly például azt hozták fel mentségül, hogy a nácizmus dicsőítésének tilalma ellentmond az Egyesült Államok alkotmánya első módosításának, amely a szólásszabadság védelméről rendelkezik. Washington továbbá az oroszok szemére veti, hogy Moszkva a határozattal „dezinformációs narratívát” terjeszt Ukrajna és a balti államok neonácizmussal kapcsolatos politikájáról. Amerika képmutató magatartására ugyanakkor az RT.com orosz hírportál egyik kommentelője hívja fel a figyelmet:
Szép dolog a szólásszabadság védelme, de miért nem alkalmazzák Julian Assange esetében?
Borítókép: Az ENSZ által közreadott kép a résztvevőkről az ENSZ-közgyűlés nyitó rendezvényén a vilgszervezet New York-i székházában 2020. szeptember 21-én ( Fotó: MTI/EPA/ENSZ/Eskinder Debebe)
