NATO-hatalmak csörtéje

Több területen megromlott Washington és Ankara kapcsolata.

ITALY-G20-DIPLOMACY-CLIMATE-ECONOMY-US-TURKEY Fotó: MURAT CETIN MUHURDAR

A Törökországgal ellenséges viszonyban álló Görögország és Örményország hathatós lobbija áll a török–amerikai kapcsolatok megromlása mögött – állítja minap megjelent publicisztikájában a Daily Sabah török kormánypárti napilap. – Bob Menendez, a szenátus külügyi bizottságának elnöke az örmény baráti tagozat vezetője. Az amerikai örmény és görög diaszpóra jelentős mértékben támogatta a kampányát – utalt a lap arra, hogy Menendez nemrégiben kritizálta az amerikai vadászgépeket vásárolni szándékozó Törökországot. Szerinte Ankarának irányt kell váltania, mielőtt Washington fegyverekkel látja el NATO-szövetségesét.

Egy 41 kongresszusi képviselőből álló csoport – a képviselőház görög baráti tagozata vezetőinek kezdeményezésére – november elején levélben szólította fel Antony Blinken amerikai külügyminisztert a fegyvervásárlási üzlettől való elállásra. Törökországot egy nacionalista filozófiát követő, újoszmán álmokat dédelgető politikus vezeti, aki figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot – bírálták Recep Tayyip Erdoğan török elnököt.

Az elmúlt években többször is konfrontálódott az Egyesült Államok és Törökország. Legutóbb amiatt éleződött ki a feszültség, mert Ankara tíz diplomatát, köztük az Egyesült Államok nagykövetét nyilvánította nemkívánatos személynek októberben, amiért egy emberi jogi aktivista büntetőpere miatt bírálták a török igazságszolgáltatást. Az egyik legnagyobb vita azonban amiatt bontakozott ki, hogy a török kormányzat az orosz Sz–400-as légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról állapodott meg Oroszországgal, ami Washington szerint a NATO érdekeivel ellentétes és bomlasztó hatású.

A kétoldalú kapcsolatokban Erdoğan és Joe Biden amerikai elnök személyes találkozója hozott némi pozitív változást: az október végi G20-csúcs margóján tartott megbeszélésüket mindketten előrelépésként értékelték. Tárgyalásuk során fontos téma volt, hogy a törökök F–16-os vadászgépeket vásárolnának amerikai szövetségesüktől. Biden azt ígérte, mindent megtesz, hogy a kongresszus mindkét háza jóváhagyja az üzletet, ám hangsúlyozta: ennek ötven százalék az esélye.

Dimitar Becsev, a térség szakértője szerint Ankara is lépéseket tett a megbékélés irányába. „Támogatott minden olyan NATO-kezdeményezést – hadgyakorlatokon és hadihajók rotációjában vett részt –, amely a szövetségesek megnyugtatására szolgált a Fekete-tengeren. Különösen fontos Washington számára Ankara szerepvállalása a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, különösen Líbiában, ahol Oroszországgal és Szíriával verseng. Ugyanez igaz Afganisztánra is, ahol Ankara nem tett le azon tervéről, hogy szavatolja a kabuli repülőtér biztonságát” – írta az elemző az al-Dzsazíra pánarab televízió hírportálján.

Szerinte a globális fegyverkezési verseny közepette Törökország nem engedheti meg magának, hogy a NATO-tól független fegyverkezési autonómiára törekedjen, Washingtonnak pedig szüksége van a NATO keleti szárnyának a megerősítésére, Oroszország ellensúlyozására.

A Business Insider hírportálon megjelent szakértői elemzés azonban továbbra is szkeptikus a kétoldalú kapcsolatok javulását illetően. A török védelmi miniszter a napokban úgy nyilatkozott: amennyiben az Egyesült Államok kongresszusa elutasítja az F–16-osok vásárlását, Ankara orosz vadászgépeket rendelhet. Joe Biden ráadásul nem hívta meg Törökországot a jövő héten sorra kerülő demokráciacsúcsra, amire a Dai­ly Sabah így reagált: „Legutóbbi számításaink szerint az Egyesült Államok 1953 óta 64 alkalommal burkoltan, hat alkalommal nyíltan támogatott puccsokat világszerte.”

Borítókép: A török ​​és az amerikai elnök a G20-csúcstalálkozón október végén (Fotó: Murat Cetin Muhurdar/TÖRÖK ELNÖKI SAJTÓSZOLGÁLAT/AFP)