Minden párt megszavazta a nürnbergi városi tanácsban, hogy ideiglenesen operaházként működjön az a befejezetlen kongresszusi csarnok, amelyet a nácik éves nagygyűléseik megrendezésére kezdtek el építeni. Adolf Hitler és főépítésze, Albert Speer egy a római Colosseumra emlékeztető, U-alakú, 80 méter magasságú, több mint 50 ezer ember befogadására alkalmas monumentális teátrumot álmodott meg. A II. világháború azonban ezeket a terveiket is keresztülhúzta, pénz és erőforrások hiányában az épület sosem készült el. Mára főként 38 méter magas külső falai maradtak meg, melyek műemlékvédelem alatt állnak.
A nácizmus jelképeként is értelmezhető kongresszusi csarnok sorsáról már évtizedek óta élénk vita dúl.
A Deutsche Welle (DW) német közszolgálati csatorna emlékeztetett rá, hogy a ’60-as években felmerült például, hogy sportstadionná alakítják át. Majd 1987-ben a városi tanács elutasította az ötletet, hogy bevásárlóközponttá bővítsék. A déli szárnyat már régóta hasznosítják, a nürnbergi szimfonikus zenekarnak ad otthont, nyaranta kültéri koncerteket is adnak, húsz éve az északiban pedig a nagygyűlések levéltára működik.
A téma most azért lett ismét aktuális, mert a Nürnbergi Állami Színház működési engedélye 2025-ben lejár, lepusztult épületét felújítják, ami hosszú évekig is eltarthat, erre az időre pedig új otthont kell találni a társulatoknak. Az operaház vezetése szerint az amfiteátrumszerű félkész épület az udvarával együtt kiváló ideiglenes játszóhely lenne a teátrum számára, sőt valójában nincs is más megoldás.
A felvetés ugyanakkor heves bírálatokat váltott ki. Az MTI idézte például a Geschichte für alle (Történelem mindenkinek) nevű ismeretterjesztő egyesületet, amely arra figyelmeztetett, hogy a költözés
árt a náci erőfitogtatással, ideológiával és propagandával kapcsolatos felvilágosító munkának.
– Az akadálytalan rálátás az eredeti homlokzatokra és a kongresszusi csarnok udvarára mint a gigantománia, egyben a bukás érzékeinkkel megragadható szimbólumára túráink pedagógiai koncepciójának lényegi elemét képezi – írta levelében a társulat, amely a nagygyűlések helyszínére szervez bemutatókat. A DW pedig felidézte, hogy számos történész arra hívta fel a figyelmet,
a kongresszusi csarnok nem csupán egy ingatlan, hanem a náci Németország egyik legfontosabb építészeti öröksége.
Ugyanez a dilemma gyakran felmerül más nácikhoz kötődő emlékeknél is. Nem is kell messzire menni, a szomszédban van a több százezer embert felvonultató egykori nagygyűlések másik helyszíne, a Zeppelin-mező. A rosszul karbantartott létesítményt lassan megeszi az idő, omladozik, gyom és moha burjánzik a repedéseken, egyre több területet zárnak le veszélyessége miatt. Felújítása becslések szerint 70-80 millió euróba kerülne, és a város ugyan két éve renoválása mellett döntött, de ennek forrásai még egészében nem biztosítottak, és a beruházás évekig eltarthat.
Ugyanakkor a hírhedt történelmi helyszín turistalátványosság, melyet évente 200-300 ezren látogatnak meg.
Más épületek új funkcióját gyorsan megtalálták. Az Adolf Hitler által megnyitott 1936-os nyári olimpiai játékokra épített berlini Olimpiai Stadiont ma például a Hertha BSC labdarúgó csapata használja.
