Nem arról kell megállapodni Afrikával, hogy az afrikaiak jöjjenek Európába, hanem arról kell megegyezni, hogy az afrikaiak maradjanak Afrikában. Ez egy stratégiai jelentőségű kérdés a tagországok között. Brüsszel viszont arról akar megállapodást kötni, hogyan jöjjenek az afrikaiak Európába
– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek ülésének szünetében. Az év utolsó külügyi témájú tanácsülésén az EU és Afrika kapcsolatai, a Közép-Ázsiával fenntartott viszony, valamint a venezuelai és fehérorosz helyzet kerül terítékre. A miniszterek emellett munkaebédet folytatnak Mohammed bin Abdulrahman Al-Thanival, Katar külügyminiszterével és miniszterelnök-helyettesével. Szijjártó Péter szerint ahhoz, hogy az afrikaiak lakóhelyükön maradjanak, elengedhetetlen, hogy az EU segítsen a feltételek megteremtésében. – Ehhez biztonsági, gazdasági és egészségügyi fejlesztéseken keresztül vezet az út – húzta alá a magyar diplomácia vezetője, aki szerint a magyar példa világossá tette, hogy mindez lehetséges. Hangoztatta,
Brüsszel közben éppen hetvenkilenc afrikai, valamint a Karibi-térséghez és a csendes-óceáni térséghez tartozó országgal tárgyal arról, hogy milyen bevándorlást támogató megállapodás jöjjön létre.
Emlékeztetett arra is: Maliban húsz magyar katona segíti az EU misszióját, a magyar kormány pedig a hazai Országgyűlés felhatalmazását kihasználva segíteni akarja a jelenleg nyolc európai országot tömörítő és Franciaország által vezetett Takuba elnevezésű, afrikai harci missziót. – A Hungary Helps program részeként emellett hatvan projektet hajtunk végre Afrikában annak érdekében, hogy alapvetően a keresztény közösségek helyben maradását segítsük – húzta alá a tárcavezető. Magyarország hat afrikai országnak összesen másfél millió adag vakcinát adott át, derült ki szintén Szijjártó szavaiból. „Elfogadhatatlan, hogy Brüsszel újabb őrültség elkövetésére készül” – vélekedett az EU-s Afrika-politikáról.
Energiaellátás: nem szabad átpolitizálni a vitát
– Európának őszintén szembe kell néznie azokkal a hibákkal, amelyeknek következménye az európai energiaellátási válság. Kényelmes pozíció kizárólag Oroszországra és az orosz elnökre mutogatni. Politikailag ez bizonyos helyeken lehetséges, hogy eladható, de amennyiben hosszú távon szeretnénk megoldást találni az energiaellátás biztosítására, akkor bizony nem elég Oroszországra mutogatni – fejtette ki már az energiaügyekről szólva. Szijjártó Péter szerint Európának nem szabad átideologizálnia és átpolitizálnia az energiaellátás kérdését. – Politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni a lakásokat – húzta alá, hozzátéve: Európának „antinukleáris” hangulatot sem lenne szabad szítania. – A nukleáris energia igenis fenntartható, tiszta és olcsó módja az energia előállításának – ismertette a magyar álláspontot. A kormány politikáját ezen a téren pragmatikusnak, racionálisnak nevezte, amelynek nyomán szerinte biztos lábakon áll hazánk energiaellátása a következő tizenöt évben.
Franciaország stratégiai partnerünk
Emmanuel Macron hétfői budapesti látogatásával kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte, hogy a két ország a köztük meglévő nézetkülönbségek ellenére több stratégiai fontosságú kérdésben azonos álláspontot képvisel. Ilyen többek között a külső határvédelme és az atomenergia használata. Emellett szoros az együttműködés olyan iparágakban, mint a nukleáris- és az űripar vagy az elektromos autóipar. Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy nem volt még hivatalos kapcsolatfelvétel a magyar és az új német kormány között, de lengyel kollégája „alapvetően pozitív tapasztalatokról” számolt be a nap folyamán.
Reményét fejezte ki, hogy az új berlini kormánnyal folytatódhat majd a kétoldalú együttműködés a kölcsönös tisztelet talaján állva. Noha véleménye szerint a német szociáldemokraták hétvégi nyilatkozatai nem igazán ebbe az irányba mutatnak.
– Inkább egy, Magyarország belügyeibe történő direkt beavatkozás szándékát fogalmazták meg kendőzetlenül. Ezt mi természetesen a leghatározottabban visszautasítjuk – közölte.
Josep Borrell: Mérlegeljük a szankciók lehetőségét. Az orosz–ukrán határon kialakult feszültség miatt az EU az Oroszországgal szemben meghozható gazdasági szankciók új csomagjáról tárgyal – erről Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője beszélt a külügyminiszterek tanácskozására érkezve hétfőn. Az EU-s diplomácia vezetője szerint az unió célja az ukrán válság elmélyülésének megakadályozása, a blokk tehát az elrettentés politikáját folytatja. – Az EU egyértelmű jelzést fog adni Moszkvának, hogy az Ukrajnával szembeni bármilyen agressziónak nagy ára lesz – fogalmazott, azt is kijelentve, hogy az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal karöltve „tanulmányozzák” a büntetőintézkedések lehetőségét. A külügyi tanácsülésen Annalena Baerbock, a berlini kormány új külügyminisztere is bemutatkozott. A Zöld politikus a brüsszeli értekezletet megelőzően amellett foglalt állást, hogy az egyhangúság követelménye gyengíti az uniós külpolitika hatékonyságát. Beszélt arról is, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésével kapcsolatban továbbra is vannak nyitott biztonsági kérdések, amelyekre napokon belül válasz születik.
Borítókép: Szijjártó Péter a külügyi tanácsülésen (Forrás: KKM)
