Leporolják egy hírhedt, a lakosságot évtizedek óta foglalkoztató gyilkossági ügynek az aktáit Franciaországban: 1994-ben egy marokkói kertészt 18 év börtönbüntetésre ítéltek munkaadója, egy gazdag francia özvegy, Ghislaine Marchal meggyilkolása miatt. A most 59 éves Omár Raddad ellen az volt a fő bizonyíték, hogy az asszony megcsonkított holtteste mellett, az ajtón vérrel írt üzenetet is találtak a nyomozók: „Omár megölt”. A boncolás eredményei szerint Marchal koponyáját betörték, torkát elvágták, egyik ujját levágták, és tizenhárom vágást ejtettek a testén. A holttestet az asszony villájának pincéjében találták meg arccal lefelé fordítva.
Az ügy középpontjába a vérrel írt felirat került, ami helyesírási hibát tartalmazott: az „Omár megölt” helyesen „Omar m'a tuée”, nem „Omar m'a tuer”, csupán a kiejtés azonos. A kertész védői azzal érveltek Omár Raddad ártatlansága mellett, hogy egy gazdag és művelt hölgy nem vétett volna ilyen hibát. Az áldozat rokonai azonban tudatták, Ghislaine Marchal nem volt különösebben művelt, és a rendőrség máshol is talált rá példát, hogy az igeneveket rosszul használta.
A hatóságok azt mondták akkoriban, hogy Raddad szerencsejáték-függő volt és dühében végezte ki munkáltatóját, amiért az asszony nem volt hajlandó előleget adni neki.
Az elítélt férfit végül 1998-ban szabadon engedték, miután két évvel korábban Jacques Chirac akkori francia elnöktől részleges kegyelmet kapott II. Haszan marokkói király közbenjárására, az ítéletet azonban sosem semmisítették meg.
Raddad mindvégig ártatlannak vallotta magát, az ügy újratárgyalását már több alkalommal kezdeményezte. A férfi mindig pozitívan nyilatkozott az áldozatról, elmondta, az asszony mindig jól bánt vele, nem lett volna oka bántani őt. Raddad újabb kérvényt nyújtott be az ügy felülvizsgálatára, amit most helyben hagytak, miután 2015-ben négy ismeretlen férfi DNS-nyomait találták meg a gyilkosság helyszínén. Köztük lehet a valódi gyilkos nyoma is, aki talán a marokkói kertészre akarta terelni a gyanút.
A The New York Times amerikai napilap emlékeztet: Raddad DNS-nyomait vagy ujjlenyomatait sohasem azonosították a gyilkosság helyszínén.
A nő családja ugyanakkor továbbra is úgy véli, Raddad a gyilkos, s a nyomozók nem végeztek alapos munkát.
– Ez egy lépés az ítélet megfordítása felé
– értékelte a fejleményeket Raddad ügyvédje, Sylvie Noachovitch, aki reméli, hogy az ügy újranyitásával végre pont kerülhet „a XX. század egyik legnagyobb bírói hibájának végére”.
Az esetet sokan bírálták, a kritikusok szerint Raddadot származása miatt ítélték el, és diszkrimináció áldozata lett. „Igazságtalanság történik az egész világon.Az ügyről számos könyv és film készült, utóbbiak közül az egyik leghíresebb 2011-ben jelent meg Omar m’a tuer címmel.
Borítókép: Omár Raddad 2008. december 1-jén a párizsi igazságügyi minisztérium épülete előtt (Fotó: AFP/Mehdi Fedouach)
