Atomfegyverek nélküli világot szorgalmaz az ENSZ BT

Óriási különbségek vannak a tanács öt állandó tagállamának atomarzenáljai között.

LENINGRAD REGION, RUSSIA - DECEMBER 15, 2017: Leningrad Nuclear Power Plant 2 (LNPP 2). LNPP 2 employees have loaded the first nuclear fuel assembly into the core section of the 1st energy unit's reactor. The launch of the 1st unit of Leningrad Nuclear Power Plant 2 is scheduled for 2018. Leningrad Nuclear Power Plant 2 is located in the town of Sosnovy Bor, 80 km west of St Petersburg on the shore of the Gulf of Finland. Peter Kovalev/TASS (Photo by Peter KovalevTASS via Getty Images) Fotó: Peter Kovalev Forrás: TASS

– tette hozzá Maria Zaharova külügyi szóvivő.

Kína szerint a nyilatkozat hozzájárul a kölcsönös bizalom erősítéséhez és a nagyhatalmak közötti versengés egyeztetéssel és együttműködéssel történő felváltásához – jelentette ki Ma Csao-hszü (Ma Zhaoxu) kínai külügyminiszter-helyettes. A BT öt állandó tagja mellett atomfegyverrel rendelkezik még India, Pakisztán és Izrael, ám ők nem csatlakoztak az NPT-hez.

Észak-Korea pedig egyenesen bírálja az atomsorompó-szerződést.

A nemes célú nyilatkozat mindazonáltal nem akadályozza a három vezető atomhatalmat – Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kínát – saját nukleáris arzenáljuk fejlesztésében. Mindemellett érdekes fejlemény az is, hogy egy nappal a közlemény aláírása után Kína atomkészlete csökkentésére szólította fel két riválisát, miközben sajátja korszerűsítését folytatja. Peking ugyanakkor rendszerint visszautasítja az USA meghívását az atomfegyverek számának csökkentéséről szóló amerikai–orosz tárgyalásokra, arra hivatkozva, hogy az ő atomarzenáljaik sokkal nagyobbak a kínainál.

A brit és az amerikai média az utóbbi hónapokban több olyan jelentést is kiadott, miszerint Peking magas szintű szakértelemre tett szert a kiszámíthatatlanabb röppályájú és nukleáris robbanófejek hordozására képes, 5 Mach sebességgel repülő hiperszonikus rakéták fejlesztése terén. Kína egyebek között egy olyan új rakétát tesztelt, amely repülése közben maga is képes rakétát indítani, és ilyen technológiával egyelőre sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem rendelkezik. Az amerikai védelmi minisztérium egy tavaly novemberi jelentésében azt állította, hogy Kína a gondoltnál gyorsabban növeli nukleáris erejét, és 2030-ra már ezer nukleáris robbanófeje lehet.

A világ nukleáris robbanófejeinek kilencven százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja. Visszafordíthatatlanul és jogilag kötelező módon csökkenteniük kell atomarzenáljukat. Kína mindig ahhoz tartotta magát, hogy elsőként soha nem vet be atomfegyvert, és csak a védelme szempontjából szükséges, minimális szinten tartja nukleáris fegyvereinek számát, de megbízhatóságuk, védő- és elrettentő képességük növelése érdekében folytatja modernizációjukat

– vágott vissza Fu Cung (Fu Cong), a kínai külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzési igazgatóságának vezetője.

Hozzátette: Washington állítása nem fedi a valóságot. – Mindig ahhoz tartottuk magunkat, hogy nem vetünk be elsőként atomfegyvert, és minimális szinten tartjuk nukleáris képességeinket a nemzetbiztonsági követelményeknek megfelelően – közölte Fu Cung.

Borítókép: A leningrádi atomerőmű Oroszországban (Fotó: Getty Images/TASS/Peter Kovalev)