Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A 2002. január 12-én működését megkezdő guantánamói fogolytábor bezáratására sürgeti Joe Biden amerikai elnököt az Amnesty International jogvédő szervezet. Biden 2020-as kampányában azt ígérte, felszámolja a komplexumot, azonban azóta igen keveset tett ennek előmozdítására, éppen ellenkezőleg: az adminisztráció több millió dollárból szeretné fejleszteni a létesítményt. A beruházás egy új tárgyalóterem felhúzásáról szól, ami négymillió dollárból fog elkészülni.
– Ez tükrözi a Biden-adminisztráció politikai következetlenségét – vagy kudarcát – Guantánamóval kapcsolatban
– nyilatkozta a The Daily Beast hírportálnak Wells Dixon, az amerikai Alkotmányjogi Központ civil szervezet vezető munkatársa. A fogolytábor fejlesztésének híre egyébként Washingtonban sem kapott pozitív fogadtatást. – Nincs értelme további dollármilliókat pumpálni egy olyan rendszerbe, amely nem összeegyeztethető az értékeinkkel, ráadásul 9/11 áldozatainak sem tud igazságot szolgáltatni – fogalmazott Dick Durbin demokrata szenátor.
A komplexumot a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után húzták fel (Fotó: AP)
Nem Joe Biden az első elnök, aki fel akarta számolni a hírhedt fogolytábort.
2008-ban Barack Obama kampányának egyik fő programpontja volt Guantánamo bezáratása, s habár két cikluson át is irányította az országot, ez az ígérete sosem teljesült.
Őt követően Donald Trump teljesen ellentétes álláspontot képviselt a börtönnel kapcsolatban, 2016-os kampányában nyitva tartása mellett érvelt. – Sok bajkeverővel fogjuk megtölteni, higgyék el nekem, nagyon sokkal – mondta a tőle megszokott stílusban a volt elnök.
A Trump hivatali ideje alatt, 2018-ban hozott rendelet lehetővé tette, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében újra foglyokat helyezzenek el Guantánamóban. Ennek ellenére nem érkezett új rab a létesítménybe.
Ezt követte aztán a 2020-as elnökválasztás, Joe Biden kampányában, majd elnöksége első hónapjaiban is arról kommunikált, hogy bezáratja a fogolytábort mandátuma lejártáig. Habár még csak hivatali ideje felénél jár, az eddig mutatottak alapján nem úgy tűnik, mintha Biden sürgősen fel akarná számolni a létesítményt.
A terrortámadások megszervezésével gyanúsított Kálid Sejk Mohammed elfogása után. Őt is Guantánamóban tartják fogva. (Fotó: az Egyesült Államok kormánya)
A kubai Guantánamó-öbölben működő börtöntábort a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után építették fel azzal a céllal, hogy a cselekmények hátterében álló és az al-Kaidához köthető terroristákat itt hallgassák ki és tartsák fogva tárgyalásukig. Ez alapvetően sokakban aggodalmakat vetett fel, mivel az elfogott személyekről több esetben maximum sejtették, hogy terrorizmussal kapcsolatba hozható tevékenységet folytattak. Ennek ellenére sokszor hosszú éveken át raboskodtak anélkül, hogy egyáltalán vádat emeltek volna ellenük. A tábor felszámolása mellett érvelők szerint pontosan ezért is lenne ideje bezárni a börtönt, mivel a jogi folyamatok megrekedtek, nem haladnak előre, így nincs értelme fenntartani a létesítményt.
Az igazán rossz hírnevet azonban a foglyokkal való bánásmód hozta meg a tábor számára.
A CIA pszichológusai által kidolgozott „vallatási útmutató” olyan módszereket tartalmazott, mint az alvásmegvonás, testi bántalmazás vagy szexuális jellegű megaláztatás.
Ezeket a vallatótisztek előszeretettel alkalmazták, ami maradandó lelki károsodást okozott több fogoly esetében is.
A fogolytábor bezárása ellen felszólalók − általában republikánus politikusok − a rabok áthelyezésével járó logisztikai és jogi problémákat hangsúlyozzák, a szállítás ideje alatt nagyobb az esetleges szökés lehetősége.
Emellett az utóbbi években az amerikai társadalom hozzáállása is megváltozott a kérdésben: többen támogatják a börtön nyitva tartását, mint amennyien ellenzik azt.
Ezenfelül sok amerikai büntetés-végrehajtási intézet nem szívesen fogadná a feltehetőleg szélsőséges iszlamista foglyokat, akik könnyedén felforgathatják a börtönök mindennapjait.
A guantánamói táborban egyébként jelenleg 39 fogvatartott tartózkodik, a rabok létszáma drasztikusan csökkent Barack Obama elnöksége alatt, 2008-ban még csaknem nyolcszázan raboskodtak Guantánamóban.
A Biden-adminisztráció eddig mindössze egy fogoly szabadon engedéséről döntött, ami érthetetlen, tekintve, hogy tíz olyan fogvatartott is van, akik már csak a kormányzat engedélyére várnak, minden más eljárás során jóváhagyták a szabadon bocsátásukat. Emellett tizenhét személy ügye van az időszakos felülvizsgálati bizottság előtt, ez a testület terjesztheti az elnöki adminisztráció elé egy-egy rab szabadon bocsátását. Guantánamón tartják fogva többek között Kálid Sejk Mohammedet, akit a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelésével gyanúsítanak, valamint egy jemeni férfit is, akiről azt feltételezik, hogy Oszama bin Laden testőreként dolgozott. Ügyeikben két évtized után sem indult még eljárás.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
