Boris Kálnoky: Sokkal könnyebb lesz német állampolgárságot szerezni

Az MCC munkatársa a Mandinernek adott interjúban a magyar–német viszonyokról is beszélt.

Budapest, 2020. szeptember 9. Orbn Balzs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratriumnak elnke, a Miniszterelnksg parlamenti s stratgiai llamtitkra (k) beszdet mond a Mathias Corvinus Collegiumban tartott sajttjkoztatn a fvros I. kerletben 2020. szeptember 9-n. Orbn Balzs elmondta, hogy Magyarorszg szmra a tehetsggondozs nemzetstratgiai krds, ezrt kulcsfontossg, hogy legyen egy specilis intzmnyrendszer, amely felkszti a jv politikai, gazdasgi, kulturlis elitjt. Balrl Szepesi Balzs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Kzgazdasgi Iskoljnak vezetje (b), Szalai Zoltn, az MCC figazgatja (b2), jobbrl Boris Klnoky, az MCC Mdia Iskoljnak vezetje (j2) s Porkolb Imre, az MCC Vezetkpz Akadmijnak vezetje. MTI/Kovcs Tams Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Ha megnézzük a nagyvárosok iskoláit, azt látjuk, hogy Németország egy bevándorló-, multikulturális országgá változott, egyre kevesebb arányaiban a német származású német állampolgár

– mutatott rá az MCC munkatársa, aki szerint mindez kulturális, szociális és politikai változásokhoz vezethet.

„Németországban nem lesz forradalom” – szögezte le Boris Kálnoky, rámutatva arra, hogy bár a német társadalom befogadóképessége egyszer véget érhet, az nem fog politikai cselekvéshez vezetni. Szerinte a német kormánynak a visszatoloncolás területén kellene keményítenie, ugyanis a jelenleg érvényben lévő törvények szerint nem toloncolják ki azokat, akik nem kaptak menekültstátuszt, noha így már illegálisan tartózkodnak Németországban.

A német társadalomban a II. világháború óta egy identitásváltozás ment végbe: ők már nem németek, hanem elsősorban európaiak

– válaszolta a szakértő arra a kérdésre, a németek a társadalmi konfliktusok ellenére miért ragaszkodnak a multikulturalizmushoz. Hozzátette: „ha megkérdezünk ma egy németet, hogy mitől német, sokszor nem tud erre mit válaszolni”.

Boris Kálnoky kitért a magyar kormány népszerűségére is, amelyről elmondta, Magyarország vezető politikusai feltérképezik a társadalom igényeit és a beazonosított problémákat igyekeznek megoldani. „Ilyen a családtámogatási rendszer, a határkerítés, az adócsökkentés és sok más politika. A magyar kormány a polgárok igényeit próbálja kielégíteni” – magyarázta.

Ha Magyarországon kleptokrácia, rasszizmus vagy antiszemitizmus van, arra a hírre sokkal többen klikkelnek, mint ha egy német újság azt írná, hogy jól dolgozik a magyar kormány

– válaszolta arra a kérdésre, hazánk imázsa miért rossz a német sajtóban.

Az MCC munkatársa hozzátette: „Európában a liberalizmus ideológiai fegyverré vált, ezzel mérik az értékeket. És ez a törekvés csak felerősödött azzal, hogy a jobboldalnak is van víziója arról, hogy miként lehetne jobbá tenni az EU-t”. A szakértő ugyanakkor a német újságírókban meglévő elfogultságra is rámutatott, amely véleménye szerint abból származik, hogy többségükben baloldali irányultságúak. „Ha kizárólag újságírók voksolhatnának a német választáson, nem biztos, hogy a CDU bejutna a parlamentbe” – húzta alá.

Borítókép: Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Közgazdasági Iskolájának vezetője (b), Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (b2), Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (k), Boris Kálnoky, az MCC Média Iskolájának vezetője (j2) és Porkoláb Imre, az MCC Vezetőképző Akadémiájának vezetője. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)