Boris Kálnoky: Sokkal könnyebb lesz német állampolgárságot szerezni

Az MCC munkatársa a Mandinernek adott interjúban a magyar–német viszonyokról is beszélt.

Budapest, 2020. szeptember 9. Orbn Balzs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratriumnak elnke, a Miniszterelnksg parlamenti s stratgiai llamtitkra (k) beszdet mond a Mathias Corvinus Collegiumban tartott sajttjkoztatn a fvros I. kerletben 2020. szeptember 9-n. Orbn Balzs elmondta, hogy Magyarorszg szmra a tehetsggondozs nemzetstratgiai krds, ezrt kulcsfontossg, hogy legyen egy specilis intzmnyrendszer, amely felkszti a jv politikai, gazdasgi, kulturlis elitjt. Balrl Szepesi Balzs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Kzgazdasgi Iskoljnak vezetje (b), Szalai Zoltn, az MCC figazgatja (b2), jobbrl Boris Klnoky, az MCC Mdia Iskoljnak vezetje (j2) s Porkolb Imre, az MCC Vezetkpz Akadmijnak vezetje. MTI/Kovcs Tams Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az új német szövetségi kormány tervezett bevándorlási-állampolgársági törvényéről és annak várható következményeiről beszélt Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Média Iskolájának vezetője a Mandiner hetilapnak adott interjúban, amelyben a magyar–német viszonyok is szóba kerültek. Az újságíró szerint ha a német törvény hatályba lép, az örökre megváltoztatja Németországot.

Ösztönözni fogja a további bevándorlást. Sokkal könnyebb lesz állampolgárságot kapni Németországban, így érdemesebb lesz próbálkozni

– magyarázta Boris Kálnoky, hozzátéve: várhatóan több bevándorló fog érkezni a nyugat-európai államba, ahová eddig is rengetegen érkeztek.

Az MCC munkatársa ismertette, a tervezett törvény a jelenlegi nyolc helyett öt évre csökkenti azt az időt, amelyet az országban kell eltölteni ahhoz, hogy valaki jogosult legyen a német állampolgárságra. „De ez három évre is csökkenhet, ha az illető bizonyítja, hogy integrálódott a társadalomba: beszél németül, van munkája és nem követett el bűncselekményt” – magyarázta Boris Kálnoky, aki szerint a Németországban élő mintegy másfél milliós török közösség helyzete is megváltozhat az új törvény hatálybalépésével. Az újságíró elmondta, a törökök közül sokan szeretnének német állampolgárságot kapni, erre azonban idáig nem volt lehetőségük, mert nem akartak lemondani török állampolgárságukról. „Sokan közülük nyugdíjaséveikre haza szeretnének majd térni Törökországba, jó ingatlant szeretnének venni otthon a Németországban keresett pénzükből” – tette hozzá.

Ők a német és a török szabályozás miatt eddig nem lehettek kettős állampolgárok. Most élni fognak ezzel a lehetőséggel

– hangsúlyozta.

Boris Kálnoky ugyanakkor arra is rámutatott, hogy bár történelmileg a bevándorlók nagy része a baloldalra és a zöldekre szavaz, ez a támogatottság megszűnhet, ha győzelmük esetén bevezetik a kettős állampolgárság intézményét. Hozzátette: áltában a muszlim bevándorló családok szociális szempontból inkább konzervatívnak tekinthetők. „Vallás, család, sok gyerek, saját lakás, elegendő pénz és egy Mercedes” – sorolta a főbb jellemzőket.

Ha megnézzük a nagyvárosok iskoláit, azt látjuk, hogy Németország egy bevándorló-, multikulturális országgá változott, egyre kevesebb arányaiban a német származású német állampolgár

– mutatott rá az MCC munkatársa, aki szerint mindez kulturális, szociális és politikai változásokhoz vezethet.

„Németországban nem lesz forradalom” – szögezte le Boris Kálnoky, rámutatva arra, hogy bár a német társadalom befogadóképessége egyszer véget érhet, az nem fog politikai cselekvéshez vezetni. Szerinte a német kormánynak a visszatoloncolás területén kellene keményítenie, ugyanis a jelenleg érvényben lévő törvények szerint nem toloncolják ki azokat, akik nem kaptak menekültstátuszt, noha így már illegálisan tartózkodnak Németországban.

A német társadalomban a II. világháború óta egy identitásváltozás ment végbe: ők már nem németek, hanem elsősorban európaiak

– válaszolta a szakértő arra a kérdésre, a németek a társadalmi konfliktusok ellenére miért ragaszkodnak a multikulturalizmushoz. Hozzátette: „ha megkérdezünk ma egy németet, hogy mitől német, sokszor nem tud erre mit válaszolni”.

Boris Kálnoky kitért a magyar kormány népszerűségére is, amelyről elmondta, Magyarország vezető politikusai feltérképezik a társadalom igényeit és a beazonosított problémákat igyekeznek megoldani. „Ilyen a családtámogatási rendszer, a határkerítés, az adócsökkentés és sok más politika. A magyar kormány a polgárok igényeit próbálja kielégíteni” – magyarázta.

Ha Magyarországon kleptokrácia, rasszizmus vagy antiszemitizmus van, arra a hírre sokkal többen klikkelnek, mint ha egy német újság azt írná, hogy jól dolgozik a magyar kormány

– válaszolta arra a kérdésre, hazánk imázsa miért rossz a német sajtóban.

Az MCC munkatársa hozzátette: „Európában a liberalizmus ideológiai fegyverré vált, ezzel mérik az értékeket. És ez a törekvés csak felerősödött azzal, hogy a jobboldalnak is van víziója arról, hogy miként lehetne jobbá tenni az EU-t”. A szakértő ugyanakkor a német újságírókban meglévő elfogultságra is rámutatott, amely véleménye szerint abból származik, hogy többségükben baloldali irányultságúak. „Ha kizárólag újságírók voksolhatnának a német választáson, nem biztos, hogy a CDU bejutna a parlamentbe” – húzta alá.

Borítókép: Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Közgazdasági Iskolájának vezetője (b), Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (b2), Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (k), Boris Kálnoky, az MCC Média Iskolájának vezetője (j2) és Porkoláb Imre, az MCC Vezetőképző Akadémiájának vezetője. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)