Csőstül ömlik a nyugati fegyver Ukrajnába

Kanada kommandósokat, az Egyesült Királyság rövid hatótávolságú páncéltörő rakétákat, illetve egy kisebb kiképzőosztagot küld Ukrajnába, miközben Belarusz bejelentette: területén közös hadgyakorlatot tartanak Oroszországgal február 10. és 20. között.

Kijevbe látogat szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter, hogy az Ukrajna ellen irányuló, fokozódó orosz katonai fenyegetésről tárgyaljon Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. A washingtoni tárca közleménye szerint a vizit célja, hogy megerősítse az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Ezt követően Blinken az ukrán fővárosból egyenesen Berlinbe utazik, hogy az orosz agresszió visszaszorítására irányuló közös erőfeszítésekről tárgyaljon a Moszkvából éppen csak hazaérkező német hivatali kollégájával, Annalena Baerbockkal. A két tárcavezető a kommuniké szerint a „szövetségesek és a partnerek készségét is megvitatja arra vonatkozóan, hogy hatalmas következményekkel és súlyos gazdasági költségekkel sújtsák Oroszországot”, amennyiben Moszkva folytatja a Kijevvel szembeni agressziót. 

Az amerikai adminisztráció álláspontja tehát világos: maximális együttműködést vár Berlintől a Moszkvával szembeni fellépésben. Egy, a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő azonban arról beszélt, 

Washingtonban aggodalomra ad okot, hogy a berlini kormány mennyire lesz hajlandó az Egyesült Államokat követni, amikor a Moszkvával szembeni esetleges megtorlásokról van szó. 

Európa ugyanis gazdaságilag és kulturálisan erősebben kötődik Oroszországhoz, mint az Egyesült Államokhoz, és ez a berlini kalkulációban is nyomot hagyhat; jól tükrözi ezt, hogy Baerbock nemrég Washingtonban járva is egyértelművé tette: Berlin – az Egyesült Államokkal ellentétben – nem kíván fegyvereket szállítani Kijevnek a rendkívül feszült helyzet ellenére sem. 

Másképp látja ezt két NATO-szövetséges, Kanada és az Egyesült Királyság. 

Előbbi tegnap bejelentette: az ukrán határnál állomásozó, legalább százezer fős orosz kontingensre válaszul a kanadai különleges erők műveleti parancsnoksága egy kisebb létszámú különleges műveleti egységet küldött Ukrajnába. Ezzel szinte egy időben közölte a nyilvánossággal Ben Wallace brit védelmi miniszter, hogy rövid hatótávolságú páncéltörő rakétákkal látják el a kelet-európai országot. A hétfőn leszállított, kizárólag védelmi célokat szolgáló eszközökkel együtt pedig kiképzőtisztek egy kisebb csoportja is a helyszínre érkezett.

A napokban egyébként egymásnak adogatják a kilincset Kijevben a nyugati politikusok: hétfőn az amerikai szenátus egy kétpárti delegációja is felkereste az ukrán fővárost, hogy szolidaritást és fegyvert ígérjen Zelenszkijnek. 

− Megbénító gazdasági szankciókat fogunk bevezetni, de ami még ennél is fontosabb, megadjuk Ukrajna népének azokat a fegyvereket, halálos fegyvereket, amelyekre szükségük van életük és megélhetésük védelméhez 

– fogalmazott Richard Blumenthal demokrata szenátor. Az amerikai Politico hírportál egyébként korábban arról írt: Joe Biden amerikai elnök még tavaly decemberben csendben jóváhagyott egy kétszázmillió dollár értékű „biztonsági támogatást” Ukrajnának, az azonban nem világos, hogy a szállítmányok mikor érkeznek meg a kelet-európai országba. 

A közeljövőben mindenesetre ismét a feszültség fokozódására lehet számítani, ugyanis Belarusz kedden bejelentette:

 területén Oroszországgal közösen hadgyakorlatot tartanak február 10. és 20. között. 

A Szövetségi Eltökéltség – 2022 fedőnevű manővert a tájékoztatás szerint az ország nyugati és déli határai mellett fogják tartani, szem előtt tartva a Belarusszal szemben álló, általa nem pontosított „nyugati” és „déli” erőket.

Elemzők szerint a hadgyakorlat azért is ad okot az aggodalomra, mert egy ukrajna elleni esetleges orosz invázió legvalószínűbb fogatókönyve épp Belaruszon keresztül történne. A Dnyeper folyón való átkelés ugyanis Belarusz területén lenne a legkönnyebb, és bár ehhez Moszkvának szüksége lenne Alejakszandr Lukasenka belarusz elnök engedélyére, az elmúlt hónapok eseményei után ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök kétséget kizáróan megkapná.

Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint 3000 katonát, 300 harckocsit és gyalogsági harcjárművet telepítettek három, Ukrajnával és egy Belarusszal határos oroszországi régióba. (Forrás: Orosz Védelmi Minisztérium)