A történtek előzménye, hogy Várhelyi tavaly november végén járt a balkáni országban, hetekkel azelőtt, hogy a boszniai szerb parlament a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvételéről szavazott, mégpedig azzal a nem titkolt szándékkal, hogy meginduljon az ország többségében szerbek lakta részének függetlenedése. (Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében – a szerk.) A liberális brüsszeli lapok december végén kezdtek arról írni, hogy a magyar biztos támogathatta Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjának ezen törekvését.
Az Európai Bizottság és az EU Bosznia-Hercegovinában működő delegációja később következetesen cáfolták a sajtóban megjelent információkat, mondván: Várhelyi Olivér épp az egyoldalú és visszafordíthatatlan, az uniós integráció útjáról levezető lépésektől intette óva Dodikot a találkozón.
Cseh Katalin a hivatalos brüsszeli kommunikáció és Várhelyi nyilatkozatainak a tartalma ellenére ment neki a magyar uniós biztosnak, amelyre Deutsch Tamás – lapunk által látott – friss levelében felhívja a figyelmet: „A Cseh Katalin által hangoztatott állítások nyilvánvalóan hamisak, amelyeket mind az Európai Unió bosznia-hercegovinai delegációja, mind maga az érintett, Várhelyi Olivér biztos több sajtónyilatkozatban a leghatározottabban cáfolt. A biztos által kifejtett vélemények teljesen ellentétesek voltak Cseh állításaival." A Fidesz politikusa szerint amiatt szükséges reagálni Cseh újabb hazugságára, mert az
