Kínában immár öt éve folyamatosan csökken a születések száma, s tavaly új mélypontot ért el annak ellenére, hogy a kormány – tudatában a demográfiai válság fenyegetésének – különféle kedvezményekkel ösztönzi a több gyermek vállalását.
A világ legnépesebb országában 2021-ben 10 620 000 gyermek született, ez csaknem 12 százalékkal kevesebb, mint ahányan 2020-ban jöttek világra – közölte a pekingi statisztikai hivatal. Ez a legalacsonyabb ráta a Kínai Népköztársaság 1949-es megalapítása óta.
2020-ban még ennél is nagyobb arányban, 18 százalékkal csökkent az újszülöttek száma az előző évhez képest. A tavalyi születési arány csak arra elegendő, hogy éppen meghaladja a halálozási rátát, emellett a természetes növekedési arányszám 0,034 százalékra zuhant, amely a legalacsonyabb az 1959–1961-es éhínség óta. Ekkor emberek tízmilliói haltak meg, ami drasztikus népességcsökkenést okozott.
Demográfusok szerint ha folytatódik a tendencia, rövidesen fogyásnak indul Kína népessége – emeli ki a CNN amerikai hírtelevízió online oldala.
Ning Csi-csö a kínai statisztikai hivatal vezetője szerint a születések számának csökkenése több tényezőre vezethető vissza.
Ilyen többek között a szülőkorban lévő nők számának mérséklődése, a termékenység folyamatos hanyatlása, a gyermekszüléshez való hozzáállás változása, valamint a fiatalok házasságkötési idejének kitolódása – ez utóbbihoz a koronavírus-járvány is hozzájárult.
A kedvezőtlen statisztikai adatok következtében a kínai kormány igyekszik mindent megtenni, hogy több gyermek vállalására ösztönözze a családokat, szembemenve ezzel az elmúlt évtized egykepolitikájával, melynek hatására elöregedésnek indult a társadalom, illetve csökkent a munkaképes lakosság száma. Ez a két tényező nagy veszélybe sodorja az ország gazdasági és társadalmi stabilitását.
A születési arányszám zsugorodásának megállítása érdekében a kabinet még 2015-ben bejelentette, hogy a házaspárok már két gyermeket is vállalhatnak. 2016-ban fel is erősödött a gyermekszülési kedv, ám kisvártatva alábbhagyott, mire a kormány három gyermek szülését engedélyezte.
Ning Csi-csö szerint 2021-ben az újszülöttek 43 százaléka már második gyermek volt a családban, a harmadik gyermek vállalása azonban csak fokozatosan fog felfejlődni, így egy ideig Kína népessége 1,4 milliárd fölött fog maradni.
Míg az elmúlt évtizedekben a helyhatóságok az egykepolitika jegyében abortuszra kényszerítették a második gyermekükkel terhes anyákat, ma már minden platformon több gyermek vállalására buzdít a kínai kormány. Azok, akik egy csecsemőnél többet hoznak világra pénzjuttatást, lakástámogatást és meghosszabbított szülési szabadságot kapnak.
Tavaly több mint húsz tartományi kormány vizsgálta felül családtervezési törvényeit. Például Csöcsiang tartományban 188 nap szülési szabadság jár a harmadik gyermek után, Senhsziben pedig 350 nap fizetett szabadságot kapnak az anyák, ha életet adnak harmadik gyermeküknek.
Számos nőt azonban nem győzött meg a kormány új családtámogatási politikája, mivel többek között attól tartanak, hogy hátrányba kerülnek a pénzügyi terheik növekedését látó munkahelyükön. A magas nevelési költségek is riasztó hatással gyakorolnak, különösen az erősödő középosztálybeli családokra. A magas ingatlanárak és a folyamatosan növekvő iskoláztatási kiadások pedig − különösen a nagyvárosokban − a fő okok között szerepelnek a több gyerek vállalásának elutasításában. Nem kedvez a folyamatnak az sem, hogy tavaly Kínában komoly hitelválság sújtotta az ingatlanpiacot, s a kormány hadjáratot folytatott a magánoktatási vállalkozások ellen.
Borítókép: Kínai család a fujangi ökológiai parkban (Fotó: Getty Images/SOPA Images/Sheldon Cooper)
