A január 1-jén kezdődött francia EU-elnökség apropóján rendezett ma sajtótájékoztatót az Alapjogokért Központ Mi várható az Európai Unióban a 2022-es év első felében a francia elnökség alatt? – Európai politikai fejlemények a hazai országgyűlési választások tükrében címmel. Az eseményen a központ munkatársai áttekintették az idei év első felének várható főbb uniós eseményeit, mindezt az idei év tavaszán tartandó magyarországi országgyűlési választásokkal összefüggésben.
A kutatók kiemelték, hogy az Európai Unió jövője szempontjából több meghatározó tagállami választás is 2022 első félévére esik.
Szerintük a hazai országgyűlési választások és a franciaországi elnökválasztás kimenetele határozza meg, hogy milyen irányt vesz az európai integráció jövője: egy föderalista, Brüsszelből irányított Európai Unió létrehozásának irányába vagy egy szuverenista, a nemzeti érdekeket és értékeket előtérbe helyező EU irányába mozdul el a közösség.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a francia elnökség prioritásait a következő jelmondat fejezi ki: „Fellendülés, erő és a hovatartozás érzése.” Kiemelte, hogy a fellendülés egy új növekedési pálya kiépítését jelenti, mivel a francia vezetés érzékeli az európai megtorpanást. A kontinensnek ugyanis a gazdasági szuverenitás kulcskérdés, mivel jelenleg túlságosan is kitett a globális irányoknak. Ugyanakkor a kutató hangsúlyozta, hogy Franciaország kiindulópontja föderális:
bankunió létrehozása, az európai minimálbér meghatározása, valamint a genderstratégia továbbvitele is a prioritásai között van.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a megszólalásában kifejtette: a soros elnökség határozza meg, hogy mely kérdések kerülnek napirendre a tanácsban. A kutató szerint a magyarországi parlamenti választásokkal összefüggésben felfokozott figyelemmel kísérik majd például az uniós intézmények beavatkozási kísérleteit: ide sorolható a helyreállítási alap elfogadásának késleltetése az Európai Bizottság részéről, az Európai Unió Bíróságának a jogállamisági vitában hozott döntése, valamint az ennek nyomán esetlegesen megindítandó jogállamisági eljárás hazánkkal szemben. A kutató a francia belpolitikát is érintve megemlítette, hogy Emmanuel Macron előnye nem behozhatatlan, és a tavaszi elnökválasztási versenyben a föderalisták csapnak össze az antiglobalistákkal.
Borítókép: Az Alapjogokért Központ workshopja, 2022. 01.12-én, Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője. (Fotó: Harangozó Éva/Magyar Nemzet)
