Január 24-én ül össze az olasz parlament, hogy elkezdjék a szavazást Sergio Mattarella elnök utódjáról – jelentette be kedden Roberto Fico, a képviselőház elnöke. Az államfőt titkos szavazással választja meg a húsz olasz régióból érkező több mint ezer törvényhozó és regionális képviselő. A folyamat gyakran több napig is elhúzódik, kimenetele nehezen jósolható meg. Nincsenek ugyanis hivatalos jelöltek, a szavazáson részt vevők egy-egy papírra írják fel az általuk támogatott jelölt nevét. Időnként extrém ötletekkel is előállnak, előfordult olyan is, hogy sportolókat, színészeket vagy más ismert embereket javasoltak államfőnek. A pártvezetők igyekeznek előzetesen megállapodni egy-egy mindenki számára elfogadható jelölt személyéről, de a titkos szavazás miatt a párttagok nem követik feltétlenül ezeket az iránymutatásokat.
Az elnököt kétharmados többséggel választják, de a harmadik forduló után már egyszerű többség is elég egy jelölt győzelméhez.
Amióta ez az elnökválasztási rendszer működik Olaszországban, a 12 államfő közül mindössze kettőt sikerült kétharmaddal megválasztani az első három forduló valamelyikében. A leginkább elhúzódó választás Giovanni Leone esete volt 1971-ben, amikor 23 szavazási fordulót kellett tartani.
Bár az olasz alkotmány csak korlátozott jogkörökkel ruházza fel, a hétéves ciklusra választott elnök mégis fontos szerepet játszik a kormányalakítás folyamatában: ő mondja ki a végső szót a miniszterelnök és a miniszterek kinevezésében. A mostani lehetséges elnökjelöltek között emlegetik Mario Draghi kormányfőt, aki jelezte: szívesen vállalná az államfői hivatalt. Ebben az esetben vagy új miniszterelnököt kell találni, vagy előre hozott választást kell tartani.
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy Draghi megkapná a szükséges támogatást a törvényhozásban, mert a parlamenti többséggel bíró jobboldali és jobbközép pártok – mint eddigi nyilatkozataikból kitűnik – Silvio Berlusconi volt kormányfő elnökjelöltségét támogatnák.
A Matteo Renzi volt kormányfő által alapított balközép párt olyan jelölt indítását szorgalmazza, aki nem kötődik túl szorosan egyik politikai párthoz sem. Szóba jött ennek alapján Pierferdinando Casini volt képviselőházi elnök és Giuliano Amato egykori kormányfő neve is. Jók az esélyek továbbá arra is, hogy Olaszország élére első alkalommal nőt válasszanak államfőnek: Marta Cartabia, a pártfüggetlen igazságügyi miniszter jelölése sokak szerint sikeres lehetne.
Borítókép: Sergio Mattarella olasz államfő (Fotó: MTI/EPA/Quirinale sajtóhivatal/Francesco Ammendola)
