Elfogult az Európai Parlament Kazahsztánról szóló csütörtöki állásfoglalása, amelyben az emberi jogok megsértését és a január 2-i békés tüntetéseket követően elkövetett erőszakcselekményeket veti a kazah kormányzat szemére – jelentette ki a kazah külügyminisztérium a pénteki közleményében. A tárca szerint a dokumentum részrehajló következtetéseken és adatokon alapul. Mint írta, aggodalomra ad okot a januári tragikus kazahsztáni események objektív értékelésének hiánya. Hangsúlyozta, hogy meg kellett volna várni a zavargások hivatalos vizsgálatának eredményét.
Elfogadhatatlannak tartjuk ilyen dokumentumok elfogadását a Kazah Köztársaság vezetése által kezdeményezett hivatalos vizsgálat eredményeinek közzététele előtt. Megismételjük, hogy azokat a nemzetközi közösség rendelkezésére bocsátjuk
– derül ki a közleményből.
A minisztérium szerint az állásfoglalás megfogalmazásakor az európai parlamenti képviselők és az EP frakciói nem kértek pontosításokat és információkat kazah tisztségviselőktől. Azokban a külföldi médiajelentésekben, amelyek a rendvédelmi szerveknek a terrorista és szélsőséges csoportok elleni törvényes fellépéséről tudósítottak, ellentmondásos és pontatlan részletek vannak – áll a közleményben. Kiemelték, hogy Kazahsztán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és más mértékadó nemzetközi szervezetek tagjaként, a többoldalú emberi jogi megállapodások részeseként teljes mértékben elkötelezett a jogállamiság, a polgárok jogainak és szabadságának védelmére vonatkozó kötelezettségek betartása mellett. A Kazah Köztársaság a kölcsönös megértés és tisztelet elvei alapján konstruktív együttműködésre törekszik az Európai Unió valamennyi intézményével – szögezték le a közleményben.
Az Európai Parlament képviselői csütörtökön többséggel elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben nemzetközi vizsgálatot követelnek a közelmúltbeli kazahsztáni zavargások ügyében. A dokumentum nem kötelező érvényű.
Január elején zavargások törtek ki Kazahsztánban, amelyek során erőszakos támadásokat követtek el a rendőrség és a hadsereg tagjai ellen. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök államcsínykísérletről beszélt. A helyzet január 7-ére stabilizálódott, majd január 19-én országszerte feloldották a rendkívüli állapotot. A hatóságok szerint az események következtében 225 ember vesztette életét, és több mint 4500-an sérültek meg.
Borítókép: Rohamrendőrök tartóztatják fel a tüntetőket Almati központjában 2022. január 5-én. (Fotó: MTI/AP/Vladimir Tretyakov)
