Mi is a keleti NATO, avagy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete?

Kazahsztánba 2500, többségében orosz katonát telepített a KBSZSZ.

2022. 01. 07. 17:00
TOKAJEV, Kaszim-Zsomart
Moszkva, 2022. január 6. Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videofelvételrõl készült képen orosz békefenntartók szállnak be egy Kazahsztánba induló katonai repülõgépbe egy Moszkva közelében fekvõ repülõtéren 2022. január 6-án. Az Oroszország vezette, több volt szovjet köztársaságot tömörítõ katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezete (KBSZSZ) titkársága közölte, hogy katonai repülõgépekkel orosz légideszant csapatokat szállítanak Kazahsztánba a KBSZSZ békefenntartó erõinek részeként. Elõzõ nap Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a KBSZSZ államfõinek segítségét kérte - mint fogalmazott - az országát fenyegetõ "terrorveszély" ellen. MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagyjából 2500, többségében orosz katonát telepített át a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) Kazahsztánba, akiknek feladata a stratégiai infrastruktúra védelme, valamint a rend fenntartása. Amennyiben a csapatokat fegyveres támadás éri, fel vannak hatalmazva az éles lőszer alkalmazására – derült ki a tegnapi sajtóhírekből.

A KBSZSZ a volt szovjet tagállamok orosz dominanciájú katonai szövetsége. Hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja. A szervezet alapokmányának 4. cikke kimondja: „bármely tagállam elleni agresszió (a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást veszélyeztető fegyveres támadás) esetén az összes többi tagállam az érintett ország kérésére haladéktalanul megadja a szükséges segítséget, beleértve a katonait is”.

 1992-es alapítása óta a szervezet most először vállalta, hogy katonai erőket telepít egy tagállamba. Eddig két alkalommal utasította el az ilyen jellegű kérést: 2010-ben Kirgizisztánnal és 2020-ban pedig Örményországgal kapcsolatban, azzal az indoklással, hogy ezen országok belső konfliktusaiba a szervezet nem szól bele. A mostani helyzetben a kazah hatóságok a tiltakozásokat és a nyugtalanságokat külső befolyásoknak tulajdonították, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök az országát fenyegető terrorveszélyre hivatkozott.

Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videófelvételről készült képen orosz békefenntartók szállnak be egy Kazahsztánba induló katonai repülőgépbe egy Moszkva közelében fekvő repülőtéren 2022. január 6-án.  (Fotó: MTI/AP/orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.