Sötét évfordulóhoz érkezett Észak-Írország

Ma van a véres vasárnapként elhíresült hátborzongató észak-írországi események 50. évfordulója.

Ötven évvel ezelőtt, 1972. január 30-án a brit hadsereg ejtőernyősezrede tizenhárom északír civillel végzett Derry (hivatalosan: Londonderry) városában. A brutális túlkapás véres vasárnap néven vált híressé, és a három évtizeden át zajló északír konfliktus egyik legmeghatározóbb eseményeként emlékeznek rá. 

Szakértők szerint a gyilkosságok hasonló történelmi hatással bírnak, mint az 1989-es Tienanmen téri vérengzés vagy a dél-afrikai sharpeville-i, hatvankilenc áldozattal járó rendőri brutalitás.

Habár már ötven év eltelt a hírhedt események óta, a történtek még mindig megosztják a brit, ír és északír társadalmat, emlékük élénken él az emberekben. 

1972. január 30-án az Egyesült Királyságtól elszakadni vágyó, főként katolikus polgárjogi aktivisták és civilek gyűltek össze az északír Derry városának híresen nacionalista-köztársaságpárti Bogside kerületében annak érdekében, hogy a brit hatóságok új gyakorlata − miszerint tárgyalás nélkül ítélhettek el terrorizmus gyanújával vádolt embereket − ellen tüntessenek. A békésnek indult megmozdulás hamar erőszakba torkollott, a protestálók kövekkel kezdték dobálni a rendőröket, akik erre először gumilövedékkel és vízágyúval válaszoltak. A feszültség nem csillapodott, ekkor vetették be a brit ejtőernyősöket, akik azt az utasítást kapták, hogy kizárólag a rendbontókat szigeteljék el és tartóztassák le − ezt a parancsot azonban nem sikerült teljesíteniük. 

Az események elképesztő gyorsasággal eszkalálódtak: alig tíz perc telt el a katonák kerületbe való bevonulásától az utolsó civil haláláig.

Az áldozatok között egészen fiatal férfiak is voltak: a tizenhét éves Jackie Duddy volt az első, akivel végeztek a brit egységek, akik teljesen ártalmatlan szituációkban sem kegyelmeztek a tüntetőknek. Egy harmincegy éves polgárjogi aktivistát, Patrick Dohertyt például akkor lőtték le, amikor a földön kúszva, fehér zászlót a magasba tartva próbált menedéket keresni a káoszban. Az eseményeket követően lefolytatott hivatalos brit vizsgálat felmentette a katonákat a felelősség alól, azonban a 2010-ben, Mark Saville bíró irányításával zárult nyomozás megállapította az összes jelen lévő katona felelősségét. 

A dokumentumra hivatkozva David Cameron akkori brit kormányfő ugyanebben az évben bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól és az északír társadalomtól. Tette mindezt a brit politikusok közül elsőként, harmincnyolc évvel a véres vasárnap után.

– Tanulnunk kell a múlt hibáiból, ki kell békélnünk, és új, közös, virágzó jövőt kell építenünk – hangoztatta néhány napja Boris Johnson brit miniszterelnök. A Derry-ben megtartott vasárnapi megemlékezésen pedig Micheál Martin ír miniszterelnök annak a reményének adott hangot, hogy Észak-Írország britpárti unionista politikusai is elismerik, hogy szükség van a megbékélésre.

Micheál Martin ír miniszterelnök (jobbról a harmdik) részt vesz a véres vasárnapként ismert összecsapások ötvenedik évfordulóján Derry Bogside kerületében 2022. január 30-án. (Fotó: MTI/AP/Peter Morrison)

A tragikus események évfordulója egyébként jelenleg aktuálisabb, mint valaha, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében ugyanis veszélybe került a harminc éven át húzódó konfliktust 1998-ban lezáró nagypénteki békemegállapodás. A brexit során lefektetett északír protokoll hivatott biztosítani, hogy az ír–északír határon fennmaradjon a vámmentes áruforgalom. Ennek megfelelően az Ír-tengeren, az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti árukereskedelem kerül eseti ellenőrzés alá, hogy megakadályozzák az ellenőrizetlen termékek unióba való bejutását. 

Ez a brit kormány és az északír protestáns lojalisták szerint veszélyezteti az ország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül, ezért a protokoll újratárgyalását követelik.

London tavaly meglebegtette a megállapodásból való egyoldalú kihátrálását, ha nem születik új egyezség. A tárgyalásokat brit részről jelenleg Liz Truss külügyminiszter vezeti, aki bizakodóan tekint az egyeztetésekre. Amennyiben visszaállna a szigorú ellenőrzés az ír–északír határon, az olyan feszültségeket hozna felszínre, melyek felboríthatják az összpárti együttműködésen alapuló nagypénteki békét.

Popkulturális örökség. A brit katonák brutalitása és a civilek halála rengeteg művészt megihletett. Ezek közül a leghíresebb alkotás a U2 ír zenekar Sunday Bloody Sunday című dala, mely az északír nacionalisták egyik indulójóvá vált 1983-as megjelenését követően. Ezenfelül a The Beatles ikonikus duója, John Lennon és Paul McCartney külön-külön, már önálló előadókként megénekelték a tragikus eseményeket nem sokkal azok megtörténte után. A véres vasárnap harmincadik évfordulójára két film is feldolgozta a történetet: a Jimmy McGovern által rendezett Vasárnap az áldozatok hozzátartozóinak szemszögéből mutatja be az eseményeket, míg a Véres vasárnap című alkotásban a tüntetések egyik szervezőjének perspektívájából láthatjuk a történteket.

Borítókép: A rendőrök vízágyú és gumilövedék bevetésével próbálták megállítani a tüntetőket Londonderryben 1972. január 30-án (Fotó: Magnum/Gilles Peres)