Újabb tárgyalási fordulót kell tartani az ukrán–orosz határ térségében kialakult feszültség enyhítéséről a NATO–Oroszország Tanács keretében − jelentette ki az észak-atlanti szövetségi főtitkára kedden Berlinben.
Jens Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholzcal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy találkozók egész sorára küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO–Oroszország Tanács tagjainak.
A párbeszéd mindig fontos, és amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb − fogalmazott a NATO főtitkára.
Kiemelte, hogy az új tárgyalási fordulón már írásba foglalt elképzeléseket kell megvitatni, és be kell vonni új témákat, a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét.
Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai hajlandók foglalkozni Moszkva esetleges biztonsági aggodalmaival, de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO-nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.
Jens Stoltenberg és Olaf Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nagy pénzügyi, gazdasági és politikai árat kellene fizetnie azért, ha Ukrajna elleni támadással folytatódna a csapatösszevonás a határövezetben.
Olaf Scholz az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezésének esetleges megakadályozásával kapcsolatos kérdésekre azt mondta: – Mindent meg kell vitatni egy ukrajnai katonai beavatkozás esetén.
Az ukrajnai brit fegyverszállításokkal kapcsolatban ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németország az előző kormányok idején kialakított irányvonalat követve továbbra sem szállít az élet kioltására alkalmas katonai felszerelést Ukrajnának.
A NATO-főtitkár elmondta, hogy a tagországok különbözőképpen viszonyulnak az ukrán fegyveres erők támogatásának kérdéséhez. Ugyanakkor közös felfogás, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az önvédelemhez fűződő jog gyakorlására. A NATO támogatja is ennek a jognak az érvényesülését, például az odesszai haditengerészeti akadémia fejlesztésével − mondta Jens Stoltenberg.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes (jobbra) a NATO–Oroszország Tanács ülésén a szervezet brüsszeli székházában 2022. január 12-én. (Fotó: MTI/EPA Pool/Olivier Hoslet)
