Több mint hetven év után hivatalosan is véget érhet a koreai háború

Szöul és Washington a héten jelentette be egy nyilatkozattervezet előkészítését, Phenjan válaszára várnak.

2022. 01. 01. 6:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Az 1953-as tűzszüneti egyezmény kettészakította a Koreai-félszigetet (Fotó: Getty Images/Filo)

Egy sikeres megállapodás Észak-Koreának is szimbolikus jelentőséggel bírhat: Kim Dzsong Un decemberben ünnepelhette uralkodásának tizedik évfordulóját, azonban jelenleg nem sok oka lehet az örömre. Az országot a koronavírus miatti határlezárások – s ezáltal Kína mint legfőbb gazdasági partner elvesztése – és az atomprogram következtében bevezetett szankciók nagyon súlyosan érintik. Gazdasága haldoklik, a lakosságot pedig súlyos élelmezési válság sújtja. Bartók András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy a békemegállapodás elérése Kim Dzsong Un szemében hasonló prioritással bír, mint az ország nukleáris programja. A remete állam külpolitikájáért felelős Kim Jo Dzsong – a vezető húga – izgalmasnak és csodálatra méltó ötletnek nevezte a Washington és Szöul törekvését, azonban ebből még nem lehet túl sok mindenre következtetni.

Amennyiben a feleknek sikerülne tárgyalóasztalhoz ülniük, az nagy hatással lehet a 2019-ben megrekedt nukleáris egyeztetésekre is. Phenjan valószínűleg abban az esetben menne bele egy békemegállapodás aláírásába, ha garanciákat kapna a szankciók feloldása kapcsán, így az ország gazdasága fellélegezhetne.Az Egyesült Államoknak a félsziget stabilitása és biztonsága érdekében változtatnia kell országunkkal folytatott ellenséges politikáján – mondta Észak-Korea külügyminiszter-helyettese, Ri Te Szong. Ezzel szemben Washington fő feltétele az atomprogram részleges vagy teljes leszerelése, és akkor még nem esett szó Kínáról. Az ázsiai nagyhatalom viszonya felemás Észak-Koreával: egyrészről egyetlen hivatalos szövetségese a remete állam, másrészt atomhatalomként Peking sem szeretné, ha Phenjan atomfegyverre tenne szert. Az esetleges békekötés a jelenleg zajló második hidegháború szempontjából is érdekes fejleményeket hozhat Délkelet-Ázsiában, ami jelenleg az Egyesült Államok és Kína konfrontációjának központja.

Borítókép: Kim Dzsong Un és Mun Dzse In a panmindzsoni csúcstalálkozón 2018. április 27-én. (Fotó: Vox)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.