Az Egyesült Államok és Dél-Korea megegyezett a háborút lezáró nyilatkozattervezet előkészítésében – jelentette be a dél-koreai külügyminiszter év végi sajtótájékoztatóján. A felek most Kim Dzsong Un válaszára várnak, az utóbbi évek viszonylag jó kapcsolatai – ami nagyobb részben a déli fél „napfénypolitikájának” köszönhető – a Koreai-félsziget két állama között azt mutatják, hogy bizonyos feltételekkel véget érhet a több mint fél évszázada lezáratlan konfliktus.
A bejelentés hetekkel azután érkezett, hogy Mun Dzse In dél-koreai elnök arról beszélt, az Egyesült Államok, Észak-Korea és Kína is megegyezett a lehetséges békekötés alapjairól. Az időzítés egyébként nem véletlen: májusban választásokat tartanak Szöulban és a regnáló elnök támogatottsága szinte megegyezik konzervatív kihívójáéval. Ha sikerülne egy ilyen monumentális, történelmi jelentőségű megállapodást létrehozni, az könnyedén Mun Dzse In felé billentené a mérleg nyelvét. Ez azonban kétélű fegyver: ha nem tudnak megegyezni a választásokig, és a konzervatívok szereznek többséget, akkor ez alapjaiban megtörheti az addig elért eredményeket, ugyanis a Népi Erő Pártja külpolitikájában alapvetően sokkal konfrontatívabb északi szomszédjával szemben, mint a progresszív Demokrata Párt.
A koreai háború 1950-től 1953-ig tartott, azonban a résztvevő felek – Dél-Korea és legfőbb szövetségese, Washington, valamint Észak-Korea, a Szovjetunió és Peking – sosem kötöttek a harcokat lezáró békeszerződést, mindössze egy fegyverszüneti egyezmény van érvényben azóta is. Ezt követően évtizedekig szinte semmiféle diplomáciai kapcsolat nem volt a félsziget két állama között, a viszony 1991-ben kezdett enyhülni, ekkor Phenjan és Szöul megállapodást kötött, amelyben kimondták, mindkét fél érdeke az újraegyesülés. A tárgyalások 2018-ban kerültek a legközelebb egy végleges megállapodáshoz, azonban a Donald Trump akkori amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között zajló sikertelen nukleáris egyeztetések miatt a párbeszéd azóta befagyott.
