időjárás 3°C Karola, Károly 2022. January 28.
logo

Várhelyi Olivér: Világos és következetes az álláspontom Bosznia-Hercegovinát illetően

Judi Tamara (Brüsszel)
2022.01.14. 13:03 2022.01.14. 22:46
Várhelyi Olivér: Világos és következetes az álláspontom Bosznia-Hercegovinát illetően

– Az elvárásunk a boszniai szerbek felé, hogy térjenek vissza a kormányba, a parlamentbe, az elnökségi munkába. Bosznia-Hercegovinának, sőt a Boszniai Szerb Köztársaságnak sem érdeke a széttartás, az intézmények munkájának az ellehetetlenítése. Mindezt világosan elmondtam Milorad Dodik elnök úrnak is – fogalmazott lapunknak adott interjújában Várhelyi Olivér a boszniai politikai instabilitásra, valamint az elmúlt hetek személyét érintő álhíreire reagálva. Az Európai Bizottság magyar tagját a bővítési és szomszédságpolitika tavalyi eredményei mellett arról is kérdeztük, hogy téma-e a bizottsági adminisztrációban a közelgő magyarországi választás. Nagyinterjúnk.

– 2021-ben mozgalmas éve volt a bővítési és szomszédságpolitikának. Mik a várakozásai az idei évben, van-e esetleg hiányérzete a tavalyi eredmények láttán?

– Valóban nagyon sűrű volt a tavalyi év, a bővítési politika és a Nyugat-Balkán vonatkozásában pedig 2021 végére kezdtek el igazán jól alakulni a dolgok. A szlovén EU-elnökség Nyugat-Balkán-csúcstalálkozót rendezett októberben, itt az uniós tagállamok megerősítették a tagság perspektíváját a régiónak. Emellett a csatlakozási tárgyalások folyamatában is előrelépés történt: Montenegróval kormányközi konferenciát tartottunk, Szerbiával pedig nagyon fontos tárgyalási fejezeteket tudtunk megnyitni. Ugyancsak decemberben a tagországok politikai nyilatkozatot fogadtak el a bővítési következtetésekről, a dokumentum lényegében kijelöli a 2022-es feladatokat a Nyugat-Balkán egészének. Igazi sikernek azt tartom, hogy már nemcsak beszélgetünk a régió gazdasági és szociális integrálásáról, hanem a gazdasági és beruházási tervünk égisze alatt sikerült a folyamatot felgyorsítani, mindez immár realitás. Mérföldkövekként a Belgrád–Nis-vasútvonal munkálatainak megkezdését, illetve a Szerbiát, Koszovót és Albániát összekötő „béke autópályája” projekt indulását említeném. Megkezdődött tehát a Von der Leyen-féle Európai Bizottság bővítési politikájának a végrehajtása. Arra számítok, hogy 2022-től a politikai irányvonalak meghatározása helyett a végrehajtás jelenti majd a fő irányt. Hiányérzetem pedig nyilvánvaló, hogy az északmacedón és albán csatlakozási tárgyalások indulásának csúszása miatt lehet. Itt egy politikai probléma jelenti az akadályt. Időközben Bulgáriában és Észak-Macedóniában is kormányváltás történt, reméljük, hogy ebben a félévben túl tudunk lendülni végre az előttünk álló akadályokon. Hangsúlyozom: az Európai Bizottság részéről mi minden segítséget megadunk ahhoz, hogy pragmatikus és politikailag életképes megoldást találjunk Bulgária, Észak-Macedónia és az Európai Unió egésze számára.

– Ezek szerint lekerültek az asztalról azok a tervek, hogy Albániával akár előbb, Észak-Macedóniától külön induljanak el a tárgyalások?

– Mindkét ország teljesítette a feltételeket ahhoz, hogy a tárgyalások elindulhassanak. Emiatt nem is lehet kérdés, hogy Albániával és Észak-Macedóniával is el kell indulnunk. Nem titok, hogy az EU-országok többsége úgy gondolja, hogy együtt kell kezelni ezeket országokat. 

Nekem az a meglátásom, hogy Albánia számára bár nehéz a várakozás, számítunk az északmacedón és bolgár vita gyors megoldására.

Ahogy mondtam, mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy előrelépés történjen, és mielőbb kezdődhessenek a tárgyalások.

 –  Milyen eredményeket emelne ki a szomszédságpolitikát illetően?

 – Örömömre szolgált, hogy tavaly decemberben sikeres Keleti partnerség-csúcsot hoztunk tető alá. Az Európai Bizottság a térség esetében is politikai javaslatot tett a  kapcsolatok megújítására, illetve az ehhez kapcsolódó beruházási tervet is bemutattuk. Utóbbi felfogható úgy is, mint a Covid-válság utáni talpra állást segítő eszköz. Látjuk, hogy a Keleti partnerség részéről komoly az elköteleződés a javaslataink irányába. Amire szükség van, az az egészséges beruházási környezet létrejötte, hogy a szóban forgó országok gazdaságait minél inkább integrálni lehessen Európához. Ehhez persze feltétel az is, hogy a jogállamisági deficitek ügye megoldódjon, s az európai vállaltok közép- és hosszú távon is tervezni tudjanak a térségben. 

Ami a déli államokat illeti, esetükben is letettük az asztalra a a gazdasági együttműködést serkentő terveket. Velük egy másik jelentős ügyünk az illegális bevándorlás területén való kooperáció. A gazdasági és szociális ajánlatunk így azt is jelenti, hogy elvárás, hogy az illegális migráció tekintetében együtt tudjunk dolgozni. Jelentős támogatást nyújtunk a régiónak, de ezért eredményeket is várunk. Összességében tehát a bővítési és szomszédságpolitikát illetően is  bizakodó vagyok, remélem, hogy az eredményeink idén is önmagukért fognak beszélni. 

 – Sokan nem osztják az optimizmusát, mondván, hogy a jelenlegi francia EU-elnökség szkeptikus a bővítést illetően. Időközben pedig Angela Merkel német kancellár is leköszönt, aki a Nyugat-Balkán geostratégiai jelentőségének egyik szószólója volt.

– Nem osztom ezeket a felvetéseket, inkább sztereotípiának tartom őket. A franciák hozzáállása sokat változott az elmúlt időszakban, a francia elnök is prominens helyen beszélt a Nyugat-Balkánról az EU-elnökségi program meghirdetésekor. Azt gondolom, hogy ehhez köze van annak is, hogy a bizottságunk új bővítési metodológiával állt elő, és egy jelentős gazdaságépítési programot is bemutattunk. Ha úgy tetszik, hitelesítettük a bővítési politikát a franciák szemében. Én most egy kifejezetten érdeklődő Franciaországot látok, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Nyugat-Balkán-kongresszusra is sor kerül majd a francia elnökségi félévben. Ami az új német kormányt illeti, megnyugtató, hogy a kormányprogramjukban világosan leszögezték, hogy továbbra is prioritásként tekintenek a balkáni bővítésre. Látnunk kell majd, hogy a gyakorlatban ez mit jelent. Én magam arra számítok, hogy Berlin a továbbiakban is támogatni fogja a bővítési folyamatot. Meglátásom szerint Németország jól felfogott érdeke, hogy e tekintetben ne legyen hozzáállásbeli változás.

 

Bosznia-Hercegovina: fake news, amit a biztosról írnak

 

– Bosznia-Hercegovinában a boszniai szerbek még tavaly december elején szavazták meg a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvételét, múlt vasárnap pedig az okozott nagy felzúdulást, hogy megtartották a nemzeti napjukat, ami az ország többi entitását a háború borzalmaira emlékezteti. Mennyire látja aggasztónak a jelenlegi instabilitást?

– Valóban nehéz fázisban van Bosznia-Hercegovina. A gondot abban látom, hogy a kritikus időszaknak nincs köze külső tényezőkhöz. Kifejezetten belső problémák várnak megoldásra, belpolitikai motivációk miatt van ma széttartásban az ország. Ez a Nyugat-Balkán, sőt egész Európa számára biztonsági kihívást is jelent. Emiatt kell mindenkinek, mindhárom közösségnek és a vezetőiknek is azon dolgozniuk, hogy az ország előretekintsen, működjön és ezzel egy időben erősödjön a belső kohézió. Sokadszorra szeretnék mindenkit arra felszólítani, hogy garantálja a boszniai intézmények és az államelnökség, valamint a kormányok működését. Bosznia-Hercegovina az uniós gazdasági és beruházási terv, az integrációs út révén olyan lehetőség előtt áll, amely egyedülálló és lehetséges, hogy egyszeri. Amennyiben a régió többi országa kihasználja e lehetőséget, Bosznia pedig lemarad, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Ami a nacionalista irányba mutató ünnepségeket illeti, nem gondolom, hogy ezek segítik a helyzetet. Emellett olyan ügyek is vannak a föderációban, amik nem kifejezetten a Boszniai Szerb Köztársaság összefüggésében problémásak, de végre meg kellene őket oldani.

– Van valóságtartalmuk azoknak a sajtóinformációknak, amelyek az Ön és Milorad Dodik boszniai szerb vezető tavalyi egyeztetéseiről szóltak? A szóban forgó cikkek szerint Ön támogatta a szövetségi intézményektől történő szerb elszakadást.

– Minden erről szóló cikk fake news. 

Világos és következetes az álláspontom a kérdésben, ezt ismertettem az előbb. Amikor tavaly novemberben Bosznia-Hercegovinába érkeztem, nyilatkozattal indítottam, majd a munkaút végén is elmondtam ugyanazt. Mi több, az Európai Unió az országban működő delegációja is közölte az azonos tartalmú álláspontot.

Az elvárásunk a boszniai szerbek felé, hogy térjenek vissza a kormányba, a parlamentbe, az elnökségi munkába. Bosznia-Hercegovinának, sőt a Boszniai Szerb Köztársaságnak sem érdeke a széttartás, az intézmények munkájának az ellehetetlenítése. Mindezt világosan elmondtam Milorad Dodik elnök úrnak is.

A bővítési biztos és Milorad Dodik boszniai szerb vezető egyeztetése tavaly novemberben. Fotó: Milan Radulpovic/EB

– Mit szól ahhoz, hogy az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint az uniós források ez idáig csekély hatással voltak a Nyugat-Balkán jogállamisági reformjaira?

– Nem lepett meg a jelentés tartalma, korábban magam is erre a következtetésre jutottam. Hangsúlyozom, épp emiatt volt szükség a 2019-ben munkába lépett Európai Bizottság új bővítési módszertanára. Utóbbiban immár központi szerepet játszik a jogállamiság kérdése. Minden, a bővítési folyamatban való előrelépést ettől teszünk függővé. 

Egyszerre vizsgáljuk, hogy adott ország az egyes ágazatokban miképp teljesít, miközben az is feltétel, hogy van-e előrelépés a jogállamisági reformokat illetően.

 A két szempont kéz a kézben jár egymással. Vegyük a szerb példát: az új csatlakozási fejezetek megnyitását nemcsak az ágazati előrelépés, az uniós joganyag megfelelő átvételére vonatkozó tervek tették lehetővé, hanem a szerb kormány igazságszolgáltatási és választójogi reformjai is. Ezekben korábban hosszú éveken át nem volt előrelépés. Mivel ez most változott, s az uniós tagállamok is világosan látják az eredményeket, a szerbek zöld jelzést kaptak.

 

Beszédtéma a magyarországi választás a Bizottságban

 

– Egyes brüsszeli lapok zokon veszik, hogy a magyar EU-biztos „ugyan miért beszél” a jogállamiságról a Nyugat-Balkán vonatkozásában. Zavarja ez a fajta hozzáállás?

– Ezt a kérdést nem lehet nemzetiségi alapon mérlegelni. Tovább megyek, az ilyen vélemények nem európai magatartásról tanúskodnak. Nekem adottak a feladataim, ezeket a legjobb tudásom szerint látom el. Függetlenül attól, hogy melyik államnak vagyok a polgára. Egyértelmű, hogy mi áll a megbízólevelemben, s a Kelet-, a Dél- és a Nyugat-Balkán vonatkozásában is világos kritériumok mentén haladunk. Nem az én személyemen, a nemzetiségemen múlik, hogy ők hogyan teljesítenek. Az én munkám, hogy ezekhez ösztönzőket találjak, s mindhárom régió megértse a közös munka előnyeit.

– Téma a bizottsági adminisztrációban a közelgő magyarországi választás?

– Ahogy említettem, kellőképp lefoglalnak a portfóliómból adódó teendők, ennek ellenére az egymás közötti beszélgetésekben tapasztalom, hogy sokan érdeklődnek. Adódnak a kérdések, hogy kik a szereplők, mik az esélyek, és így tovább. „Ki kinek drukkol” típusú párbeszédek viszont nincsenek. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy politikai értelemben Európa meghatározó eseménye lesz a magyarországi voksolás. Mindenki figyeli a hazai történéseket. 

Borítókép: Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság magyar tagja (Forrás: Európai Bizottság)