Kijev, 2022. február 25.
Elõzõ éjszaka kilõtt rakéta maradványait nézi egy nõ Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen.
MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Több mint 3500 orosz katonával végeztek, legalább kétszázat pedig foglyul ejtettek – állítja az ukrán védelmi minisztérium. Közlésük szerint ezen kívül megsemmisítettek 14 repülőgépet, nyolc helikoptert, 102 harckocsit és 536 páncélozott járművet. Ezeket az információkat ellenőrizni lehetetlen, mindenesetre erősen túlzónak tűnnek.
Nehéz összehasonlításokat tenni, de a közelmúlt legvéresebb háborúi sem követeltek ennyi életet.
Legutóbb például a 2020-as hegyi-karabahi háborúban az azeri és az örmény erők feszültek egymásnak. Az elsöprő azeri katonai fölény ellenére a harcok 44 napig tartottak, ezalatt a két oldalról összesen nagyjából hétezren haltak meg.
A XXI. század egyik legvéresebb ostromaként jellemzett moszuli csata több mint kilenc hónapon át dúlt. Az Iszlám Állam „iraki fővárosának” nyugati felét szinte a földdel tették egyenlővé a bombázások. Ezenkívül klasszikus városi hadviselés alakult ki, amely rendkívüli áldozatokkal jár, még katonai fölény esetén is.
A moszuli csatában elhunytak pontos számát sosem fogjuk megtudni, de becslések szerint a kilenc hónapig tartó öldöklés 10-12 ezer életet ontott ki.
Hasonló módon a terrorszervezet szíriai fővárosának, Rakkának a négyhónapos ostromában is körülbelül hatezren haltak meg, pedig a település jelentős részét teljesen szétbombázták.
A 3500-as orosz veszteség mindössze három nap alatt ezek tükrében valódi mészárszéknek tűnik.
Nyugati források sem állnak rendelkezésre. A brit hírszerzés tegnapi közlése szerint 450 orosz halhatott már meg, azóta nem közöltek újabb becslést.
A valódi számokat azonban érthető okokból nem hozzák nyilvánosságra. Az ukrán oldal célja a morál fenntartása, az ellenállás sikerességének bemutatása, az orosz oldal viszont teljes hallgatásba burkolózik. Nemcsak az áldozatokról nem közölnek adatot, de még a harci eszközök kilövéséről is hallgatnak, miközben a közösségi médiában egyértelműen látszik, hogy vannak veszteségeik. Ezen a videón például egy lezuhant orosz Ka–52-es helikopter látható:
Persze az ukránok saját vereségeiket sem verik nagydobra.
Szombati közlésük szerint a harcok eddig 198 civil életét követelték, de az elesett katonák számáról nincs információ.
Borítókép: Előző éjszaka kilőtt rakéta maradványait nézi egy nő Kijevben 2022. február 25-én. (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború 
