Milyen irányt vesz az Európai Unió: a nemzeti szuverenitást képviselők lesznek többségben, vagy azok, akik az Európai Egyesült Államokat favorizálják? Ezt a témát járta körbe az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatója, bemutatva annak a vitasorozatnak az elemzését, amely Európa jövőjéről kérdezte az állampolgárokat.
A tavaly májusban kezdődő, Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére indult uniós vitasorozat idén áprilisban, a francia elnökválasztással egyidejűleg ér majd véget. A résztvevőiknek az erre szolgáló online felületen, valamint személyes és online rendezvényeken is lehetőségük nyílik kifejteni javaslataikat az előre megadott tíz témakörben. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte:
kevesebb, mint tízezer ember vett részt eddig a vitában, közülük 7200-an online platformon mondták el véleményüket.
Elmondta azt is, hogy nemcsak magánszemélyek, hanem szervezetek is bekapcsolódtak a vitába: a legaktívabb öt szervezet az Európai Bizottság (EB) spanyol képviselete, a németországi Baden-Württemberg kormánya, a francia EB-képviselet, negyedik Magyarországról a Mathias Corvinus Collegium, majd az ötödik az Alapjogokért Központ.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ uniós projektvezetője az elemzés módszertanáról szólva részletezte, hogy a többi között a vélemények, hozzászólások és a feltöltött rendezvénybeszámolók alkották az adatbázist. Elmondta azt is, hogy a vitában részt vesznek az EB intézményei mellett az EB által finanszírozott Európa Pontok, valamint az Emmanuel Macron francia elnökhöz kötődő liberális francia és európai szervezetek is nagyon aktívak. Kovács Attila az „EB elfogultságára” példaként hozta fel, hogy a nekik nem tetsző véleményeket moderálják és törlik is az online felületen.
Kovács Attila kifejtette, hogy a föderalista álláspontot képviselő hozzászólók szeretnék eltörölni a vétó lehetőségét a külügyek tanácsában, továbbá közös európai hadsereget is szeretnének.
Az uniós projektvezető kiemelte, hogy a kutatásból kiderül: Orbán Viktor miniszterelnök migrációval kapcsolatos javaslatait a hozzászólók döntő többsége támogatja, valamint a kontinens keresztény gyökereinek megőrzése érdekében tett javaslatait, és az EU nyugat-balkáni bővítését is.
Borítókép: Kovács István, Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója (b) és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője 2021. 12. 16-án (Fotó: Bach Máté /Magyar Nemzet)
