Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a védelmét, növelnie kell a vonatkozó kapacitásait, számos jelentés ugyanis hibrid konfliktusokra, internetes támadásokra és különböző természetű fenyegetésekre, az álhírek jelentette, valamint a partnerországok instabilitása jelentette veszélyekre figyelmeztet – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban kedden. Josep Borrell az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, az uniós kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló 2021-es jelentésről szóló vitában elmondta, a múlt év különösen nehéz volt a koronavírus okozta világjárvány mellett a geopolitikai kihívások számának növekedése és a válságok és feszültségek súlyosbodása miatt is.
Korábban úgy gondoltuk, hogy a kölcsönös függőség a biztonság kulcsa, a kialakult versengés következtében azonban a függőség fegyverré változott
– fogalmazott.
Fontosnak nevezte a multilateralizmus védelme mellett azt, hogy az EU megfelelő erővel rendelkezzen, és az őt megillető súllyal legyen jelen a világban. Elmondta, az EU védelmi és biztonságpolitikai stratégiájának a felsoroltak mellett a klímaváltozás okozta kihívásokra, a transzatlanti, valamint a latin-amerikai országokkal és az Indiai- és a Csendes-óceán térségének államaival ápolt kapcsolatok erősítésére is összpontosítania kell. Szavai szerint a transzatlanti együttműködés fontosságát az ukrán válság jelezte, fokozódó orosz fenyegetés, valamint az Egyesült Államok és Kína között élesedő stratégiai versengés is megmutatta. Az uniós stratégiának tartalmaznia kell azt is, hogy az EU miként képes stabilizálni szomszédságának országait, illetve azt, hogyan tudja elmélyíteni partnerségét Afrikával. Az uniónak emellett azon is munkálkodnia kell, hogy közelebb hozza Európához a nyugat-balkáni régió országait – közölte az uniós diplomácia vezetője. Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében a vita kapcsán hangsúlyozta:
fő cél a biztonság szavatolása az unió polgárai számára. Ennek megvalósulásához és ahhoz, hogy az EU szerepe ne jelentéktelenedjen el, sokkal aktívabb és megfontoltabb uniós fellépésre, egyben radikális stratégiaváltásra van szükség.
„A közös védelempolitikában a tagállamok közötti együttműködés erősítése kulcskérdés. Ehhez a terrorizmus felszámolása, külső határaink hatékony védelme, az illegális migráció megállítása, valamint a béke és stabilitás közös erővel történő megőrzése szükséges” – fogalmazott. A magyar képviselő arra figyelmeztetett, hogy a jövőben csak Afrikából milliók indulhatnak útnak. A migráció kiváltó okait ezért helyben kell kezelni konkrét kezdeményezések segítségével. Kijelentette azt is, hogy mivel a Nyugat-Balkán szerepe az EU számára kulcsfontosságú, fel kell gyorsítani a régió országainak csatlakozási folyamatát. Elmondta, jelentések sürgetik az áttérést a minősített többségi szavazásra a külügyi kérdésekben. Gál Kinga arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek megvalósulása ellentétes lenne az uniós szerződésekkel. Véleménye szerint a minősített többségi szavazás nem csak elvenné az érdekérvényesítési lehetőséget főleg a kisebb tagállamoktól, de akár zsarolóeszközként is használható lenne. „Hazánk számára ez elfogadhatatlan. Az unió érdeke is, hogy megmaradhasson a kisebb tagállamok súlya a közös külpolitikában” – tette hozzá az EP-képviselő.
Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője beszédet mond az Európai Unió tagországainak, valamint az Afrikai Unió (AU) tagállamainak csúcstalálkozóját előkészítő vitán az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2022. február 15-én (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
