Nem lepte meg az úzvölgyi katonatemető román parcellájának építési engedélyét érvénytelennek minősítő, és a törvénytelen építmény lebontását elrendelő bírósági ítélet a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetőjét. Benkő Erika a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, lényeges különbség van a politikai diskurzus és az igazságszolgáltatás folyamata között.
– Ebben az ügyben ez már a harmadik per, amelyben a bíróság számunkra kedvezően döntött
– tette hozzá jogvédő szolgálat vezetője.
Kis Júlia, a perben Csíkszentmártont képviselő Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje a Székelyhon portálnak kijelentette: a bíróság jóváhagyta azt, amit kértek, megállapítva, hogy az építési engedélyt jogellenesen bocsátották ki. A törvényszéki határozat nem jogerős.
A moldvai Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, majd önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.
Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta. 2019. június 6-án több száz „megemlékező” erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Mint arra az MTI is emlékeztet, egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes romániai hatóság tisztázta: nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben. Tavaly októberben a Bákói Táblabíróság jogerős ítéletben érvénytelenítette Darmanesti önkormányzati testületének azon határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.
– Mire számít, a jogerős ítélet is kedvező lesz? – kérdeztük Benkő Erikát. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője óvatos optimizmussal beszélt a hogyan továbbról.
– Soha nem gondolkozom azon egy ügy bírósági útra való terelése előtt, hogy sikeres lesz-e a végkimenetel vagy sem, mert akkor egyetlen ügyet se terelnénk jogi útra. A folyamat során mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ügyet a lehető legmagasabb szakmai szinten képviseljük, és bíznunk kell abban, hogy sikerre tudjuk vinni
– fogalmazott a jogvédő.
A Székelyhon portál szavazást indított olvasói körében az üggyel kapcsolatban. A válaszadók relatív többsége szerint mindegy, hogy milyen lesz a végleges ítélet, a keresztek a helyükön maradnak. Ezzel a vélekedéssel kapcsolatban Benkő Erika azt mondta, nagyon korai még erről beszélni. – A keresztek elbontásához másodfokú jogerős ítélet szükséges, ami még hosszú folyamatot feltételez és az eredmény egyáltalán nem borítékolható. Amennyiben lesz majd egy végleges döntés, akkor annak végrehajtása már a román jogállamiság próbája – hangsúlyozta.
Borítókép: A Magyar Királyi 10. Honvéd Gyalogezred miskolci katonáinak a sírjai fölé a dormánfalvi önkormányzat által emelt betonkeresztek a Székelyföld határán fekvő Úzvölgye átalakított magyar katonai temetőjében 2019. május 17-én (Fotó: MTI/Veres Nándor)
