A francia államfő leszögezte: teljességgel elutasítja azt, hogy kudarcnak minősítsék a francia szerepvállalást Maliban a kivonulás miatt, amelyre az országot 2020 óta irányító katonai kormányzat hozzáállása miatt kényszerülnek. Felidézte, hogy annak idején, 2013-ban, Mali kérésére küldtek csapatokat az afrikai országba az iszlamista felkelés megfékezésére, és ezzel akkor megmentették az államot az összeomlástól.
Viszont Macron szerint nem lehetséges a terror elleni győzelem, ha azt maga az állam nem támogatja.
Miután Franciaországnak nem az a szerepe, hogy szuverén állam helyébe lépjen a csatatéren, ebben a helyzetben logikus lépés a kivonulás – mondta a francia elnök.
Nem maradhatunk katonailag elkötelezettek olyan hatóságok mellett, amelyeknek a stratégiájával és a rejtett céljaival nem értünk egyet
– fogalmazott Macron. Kitért arra is, hogy a mali katonai vezetés megbízásából tevékenykednek Maliban az orosz magáncég, a Wagner Csoport zsoldosai, akik „a saját, illetve a bamakói vezetés üzleti érdekeit védik”.
Közölte, hogy a Száhel-övezetben folyó katonai művelet fókuszpontját áthelyezik Maliból a szomszédos Nigerbe, elsősorban a Burkina Faso határához közeli régióba. A Takuba műveletben részt vevő európai katonákat átvezénylik a nigeri-mali határvidékre, a nigeri hadsereg erői mellé. A Gossiban, Ménakában és Gaóban kialakított létesítményeket bezárják. A kivonulást rendezett módon tervezik végrehajtani a mali hadsereg, illetve az ENSZ Maliban működő missziójának (MINUSMA) együttműködésével – mondta el a francia államfő, aki arról még nem közölt részleteket, hogy az új misszióban hány katona vesz majd részt.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota bejáratánál 2022. február 14-én (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)
